Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
1983-ban is léteztek indie-nek nevezhető játékok, de ezek csak a legritkább esetben voltak a kreativitás lenyűgöző buzgárjai. Az amerikai elnökökről szóló szoftver például aligha nevezhető játéknak, de még oktató jellegűnek is alig.
És mi a fene lehet az a „letter-animated” grafika? ASCII?
Forrás: Antic 1983/02. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.
Sok hozzáfűznivalóm nincs az Amtix cikkéhez, de az mindenképpen figyelemreméltó, hogy a brit újságok már 1986-ban képesek voltak lényegében tökéletes screenshotokat lopni, míg idehaza még a kilencvenes évek első felében is fotózni kellett a monitorokat.
Forrás: Amtix 1986/05. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A 80x24 szerencsére nem az LNW Team számítógép pixeles felbontást jelenti, hanem a monitoron egyszerre megjeleníthető karakterek számát. És bár ők az olcsósággal menőznek, a Commodore 64 megjelenése után két évvel már valami igen nagyot kellett felvillantani, ha valaki 1000 dollárnál drágább gépet akart eladni. A Macintosh tudott ilyet – az LNW Team nem...
Forrás: 80 Micro 1984/09. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Amikor Walter C. Jerome mérnök elolvasott egy 1948-as hivatalos autóbiztonsági statisztikai jelentést, azonnal aggódni kezdett: az adatok szerint minden amerikai autó átlagosan 0,9 embernek okoz sérülést, mielőtt a roncstelepre kerülne. Jerome úr azonban nem csak felháborodott, hanem feltűrte az ingujjait, feltehetően megpödörte bajszát, és munkához látott.
Tíz hosszú év kellett hozzá, de 1958-ra elkészült a Sir Vival nevű új autóval, amelynek minden porcikáját úgy tervezte meg, hogy az a lehető legbiztonságosabb legyen, sőt, hogy azzal a leggyakoribb baleseti okokat már előre ki lehessen kerülni. A motort például egy külön rekeszben tárolta, fizikailag is a lehető legjobban leválasztva a sofőrtől. A sofőr emelt ülésen, teljes kilátást engedő burokkal védve ült, testét a mai versenyautók rollcage védelme őrizte, de a biztonsági üveg, gumírozott lökhárítók és a sok lámpa is újdonságnak számított akkoriban.
Forrás: Imgur. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Az MTV-1 tényleg zsebtévé volt: 2 inch-es kijelzőjét és minden mását négy ceruzaelem hajtotta meg, súlya pedig mindössze 790 gramm volt. Kár, hogy kifejleszteni tíz évig tartott, eladni pedig magas ára (infláció+átváltás mellett 715 ezer mai forint) ellenére nem lehetett, így aztán a Sinclair úgy ahogy volt, kilépett a tévébizniszből.
Forrás: Imgur. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Tóth József reklámfotós munkáival nem először találkozhatunk az oldalon, és ez a hirdetés is sokkal izgalmasabb, mint a nyolcvanas évek szomorú magyar átlaga.
A képre a művész később így emlékezett vissza: „Az autórádiót népszerűsítő kép arról mesél, hogy milyen tudatos is a fényképezés… Szereztem egy autót, ruhákat, időpontot Kristyán Judit modelltől, és elmentünk a Zsámbéki-medencébe. Beállítottam a kocsit, a fényeket, a szereplőket, de a képbe váratlanul belerobogott egy motoros. Akkor és ott káromkodtam, újracsináltuk az egészet, de amikor előhívták a képeket, rájöttem, hogy épp a motoros kocka a tökéletes.”
Forrás: 24.hu. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.
Minden mást leszámítva, vajon mit jelenthet az, hogy „10 hely közül 8-ban nem kell neki antenna”? (Inflációval együtt ez 2700 mai dollárba került egyébként.)
Forrás: Reddit. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
Az egyik kedvenc screenshotom a világon. (Lords of Time, 1992)
Forrás: CRPG Addict. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Ha három kiló plasztikot szerelt a Game Boy Advance-ra, a végeredmény... egy túlsúlyos GBA lesz. Tény, hogy az első verziót csak optimális fénykörülmények között lehetett tényleg élvezetesen játszani, de ezt a problémát nem utángyártott műanyag bizgentyűk oldották meg, hanem a fantasztikusan újratervezett, háttérvilágítással szerelt GBA SP.
Forrás: NGC Magazine 2002/01. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
A Mega Drive viszonylagos japán sikertelensége után a Sega mindent bevetett a Saturn felfuttatása érdekében. Szinte példátlan húzásként abba is belement a vállalat, hogy más tech-cégek licenszelt verziót gyárthassanak a konzolból. Ennek elsősorban az volt az előnye, hogy ezeket a (teljesen kompatibilis, elsősorban a ház kialakításában és színeiben, illetve a bootlogo rajzát illetően eltérő) gépeket így más boltokban is terjeszteni lehetett: a JVC leányvállalata, a Victor által gyártott V-Saturn például zenei/karaoke-üzletekben is kapható volt, a konzol egyes alkatrészeit szállító Hitachi nevével ellátott Hi-Saturn mellé pedig alapból csomagolták a Video CD cartridge-et is, így azt multimédiás gépként vitték be egy csomó nem-videojátékos boltba.
Az akció egyébként sikeres volt, a Saturn a Sega legsikeresebb konzoljává vált Japánban.
Forrás: Saturn Fan 1995/01. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella