Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Azt hiszem, itthon ma már viszonylag kevesen emlékeznek arra, hogy a Nintendo 64 konzol 1997. március 1-én került a boltokba. No nem idehaza persze, hiszen az első 576 KByte-os szállítmányra várni kellett még pár hetet.

A japán premier 1996 júniusában, az amerikai debütálás pedig szeptemberben volt – a ma már elképzelhetetlenül hosszú várakozási időnek egyetlen előnye volt: az elsőnapos vásárlók nem két-három, hanem már egyenesen hat játék közül tudtak válogatni. Mégpedig:

• FIFA Soccer 64
• Pilotwings 64
• Star Wars: Shadows of the Empire
• Super Mario 64
• Turok: Dinosaur Hunter
• Wayne Gretzky’s 3D Hockey

Forrás: Official Nintendo Magazine #54. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Az ötvenes-hatvanas évek számítógépeit még kézzel szerelték össze. A fotók a DEC első, maynardi üzemében készültek valamikor 1959 augusztusában.

Forrás: Dinosaur’s Pen. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Különösen sűrű híroldal egy korai Edge magazinból.

Ami a PlayStationt – oppardon, PS-X-et – illeti, a leírtak közül talán a fejlesztői készletek árai a legérdekesebbek, no meg az, hogy milyen kevés idő állt a fejlesztők rendelkezésére az első játékok elkészítéséhez: a gép végül december 4-én került a boltokba. A Konami tényleg ott volt a startnál, igaz, nem valami újdonsággal: a Parodius címet viselő lemezen a széria két korábbi, játéktermi verziója volt jelen. Ennél sokkal érdekesebb a konzol mellett a boltokba kerülő egyetlen Sony-játék, amit még a legvérmesebb PlayStation-rajongók sem sírnak vissza: a Crime Crackers egy végtelenül rossz anime FPS-szerűség volt.

Ami a Mortal Kombat 3-at illeti, a sejtelmeskedő Atari végül teljesen kimaradt a játékból: hiába volt ez a pletyka, hiába voltak azok a cikkek, amelyek a játék exkluzív, vagy legalább először megjelenő Jaguar-verziójáról szóltak, a Midway végül teljesen átalakította eredeti terveit, és így a játék elkerülte a céget.

A jobb szélen olvasható statisztikák is igen érdekesek: 1994-ben a brit játékboltok 14%-a még tartott Atari 2600-at, 1993-ban a játékvásárlók 70%-a volt 15 évesnél fiatalabb, és Amerikában 34 millió eladott Nintendo-konzolra mindössze 24 millió PC jutott.


Forrás: Edge #008. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Az eggyel korábbi századforduló tájékán a motorbicikli még nem feltétlenül azt jelentette, mint manapság.

Forrás: Popular Mechanics 1905/03. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Bár az Ishar-széria mindig is sokkal szebb volt, mint amilyen jó, azt a csúf bánásmódot nem érdemelte meg a harmadik epizód, mint amit kapott az élettől. Mire megjelent volna, a széria messze legerősebb platformja, az Amiga csődbe jutott, és a játékeladások egyik napról a másikra lenullázódtak. A fejlesztés megkezdődött 3DO-ra, de mire ez a verzió elkészülhetett volna, bedőlt az a platform is. Az Atari Jaguar CD-re készült verzió viszont teljesen kész volt, már csak az Atari szinte automatikus jóváhagyása volt szükséges a sokszorosítás megindításához – ahelyett azonban a gép gyártásának beszüntetéséről szóló levelet hozta a postás. És hát mondjuk ki: ezeket a költségeket finoman szólva sem fedezték az Atari Falcon-verzió minden bizonnyal visszafogott bevételei...


Forrás: Amiga Concept 1994/06. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


A Doom borítóképe a megjelenés óta eltelt évtizedek alatt ikonikussá vált. Bár a játéknak rengeteg hivatalos verziója született, majdnem mind az eredeti kompozíciót használta. Majdnem mind, mert Atari Jaguaron az ismeretlen grafikus valamiért tükrözte a festményt, PlayStationön pedig John McClane karaktere nyomán egyenesen újraértelmezték a főszereplőt. Hát ki érti ezt...?

Forrás: MobyGames. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

1974-ben így nézett ki egy modern amerikai iroda: bár a munka java még papíron zajlik, egyre több az elektronika az asztalokon. Aki esetleg tudja, hogy a jobb felső sarokban a 2A/2B jelzésű dobozok mik lehetnek, ne tartsa magában!

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Amikor a programozóból poéta lesz, ott nem hagyományos versek születnek, hanem ehhez hasonló szakköltemények, amelyek igazi megértéséhez nem árt ismerni a LISP, a COBOL és a Fortran nyelvek rejtelmeit is.


Forrás: BYTE 1979/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Mindig jó dolgok előszele, ha számítógépünkből füstszag árad, ez tehát egy tökéletes szlogen volt...

Ennél is meglepőbb talán, hogy ez a tankszimulátor egy könyv alapján készült: az eredeti regényt amerikai őrnagy írta, és hiába volt ennek köszönhetően száraz a prózája, a hidegháború végén a felajzott amerikai közönséget így is tömegesen szórakoztatta a „jók” nemes és ravasz győzelme a „gonoszok” felett. A könyvből később nem csak játék, de képregény és több táblás játék is született.

Forrás: Amiga Format 1990/10. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Mi mással is lehetett volna hirdetni a Boogerman: A Pick and Flick Adventure-t, mint egy ilyen, hat oldal alján keresztül terpeszkedő rajzzal?

Forrás: EGM2 #01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.