Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Bár az Amiga és az Atari ST ugyanúgy rivalizáltak egymással mint akkortájt a Nintendo és a Sega, valamiért egyik gépgyártónak sem jutott eszébe, hogy minőségi exkluzív programokkal kiválóan lehetne maximálisan márkahű rajongói tábort építeni. Ez azért is furcsa, mert amikor nagyritkán megjelent egy-egy ilyen program, az kiszámítható módon megdobta a hardvereladásokat is. Ennek egyik tipikus esete volt a Dungeon Master is, amelyet az FTL eredetileg Atari ST-re készített el, majd roppant lassan nekiálltak a portoknak: Amigán másfél év, PC-n pedig öt hosszú esztendő kellett hozzá, hogy megjelenjen a program. Ez nem volt tehát igazi exkluzív, de ahogy e nem hagyományos, vagy részletes, de kedvcsinálónak tökéletes „teszt” is mutatja, a program rengeteg rajongót szerzett mind a platformnak, mind a műfajnak.

Forrás: STart #13. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Ian Livingstone-hoz hasonlóan a másik kaland-játék-kockázat úttörő, Steve Jackson is részt vett egy telefonos fantasy játék létrehozásában. Sajnos erről sincs túl sok információ, de legalább a hirdetés bőbeszédű – erre persze szükség is volt, hisz egy grafika nélküli szórakozásról volt szó.

A leírás alapján ez sokkal fejlettebb programnak tűnik, mentett állásokkal, valódi multiplayerrel és hangeffektekkel. Mivel az interneten lényegében nincsenek információk, nosztalgikus visszaemlékezések, erős a gyanúm, hogy nem volt valami sikeres a The Slaughterhouse sem – és amikor a Dungeons & Dragons szabadon elérhető volt, ezt nem is nagyon csodálom...


Forrás: Zero #20. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


A korai egyetemi mainframe rendszerekről olvasva meghökkentően sűrűn tér vissza az az apróság, hogy az első gépeket sokhelyütt arra használták, hogy azzal sorsolják össze a táncos bulikra a partnereket; még jó, hogy ez egy manipulálhatatlan rendszer volt...

A kép amúgy 1962 áprilisában készült a Utah State University géptermében, a vadiúj IBM 1620-as rendszer telepítése utáni napokban; a boldog mormon kockák már a kisorsolt hölgyek mellett mosolyognak.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.



Az eddig talált legkorábbi játékhirdetés, amely egy magyar fejlesztésű programnak szólt. Igaz, erről akkoriban nem sokan tudtak, hisz, bár az üzletet a magyar csapatnak közvetítő Andromeda Software neve szerepel a See-Saw nyitóképén, a tényleges munkát végző Novotrade-ről már hallgat a szoftver. A játék elkészültéről itt lehet többet hallani.

Forrás: Your 64 1984/11. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Az ostoba játékcímek bajnokságában kiélezett a verseny, ám néha a surranópályán is megjelenik egy új esélyes. Ezt történt ebben az esetben is: én korábban nem találkoztam még a πr² programmal, de most már biztos, hogy sosem fogom elfelejteni. Hiába nevezte el azonban portékáját az iskolásokat és játékmagazin-tördelőket minden bizonnyal megriasztani akaró alkotói a kör területét megadó egyenletről, a programban semmiféle számításra nincs szükség: gömböc robotunkkal ide-oda forgó kerekeken haladva kell ikonokat összeszedni. (Oké, az ikonok matematikai egyenletek darabkái.) A program legaljasabb húzása, hogy életvesztés esetén a legelső pályáról kell újrakezdeni harcunkat – hát ezt ki tartotta jó ötletnek?!

Forrás: Arcades Hebdo #02. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Magyarországi hirdetések az akkori legmenőbb számítógépes hardverekkel, egyenesen 1993 tavaszáról, illetve egy felettébb gyanús toborzási reklám. Persze lehet, hogy nem volt átverés a dolog, az mindenesetre tény, hogy az internet nem őrizte meg a Europe nevű brit játékcég emlékét – bár az is igaz, hogy ez nem a legjobban kereshető név a világon...


Forrás: PC Guru 1993/01. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Az 1983-ban a berlini Internationale Funkausstellung rendezvényen Európának is megmutatott Sony WM-10 a valaha készült legkisebb Walkman volt, hiszen összecsukott állapotában kisebb, mint egy kazetta. Az elemekkel együtt is csak 181 gramm súlyú készülék kétségkívül a legjobb hordozható magnó volt, ám viszonylag magas ára, és nem a gyerekekre, sportolásra és hasonló veszélyekre tervezett kialakítása miatt nem lett olyan népszerű, mint jóval méretesebb, kemény műanyagba csomagolt strapabíró riválisai.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.


Bár kisbetűkkel ugyan, de szerepel a játék leírása a reklámon: a Souls of Darkon egyike volt a millió, amatőr ábrákkal illusztrált szöveges kalandjátékoknak. Igaz, egy emlékezetes dolog volt benne: a végtelenül rosszul megválasztott fontnak köszönhetően szinte lehetetlen volt elolvasni a hosszabb leírásokat.

Forrás: ASM 1986/03. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A Duke, azaz Mancs becenevű eredeti Xbox-kontroller, amelyet egyszer idehaza „a bitang” néven is hallottam emlegetni. Bár éppenséggel az én, ezek szerint hatalmas kezeimben pompásan elfért, a szánalmas d-pad, illetve a fehér és fekete gombok otromba elhelyezkedése miatt cseppet sem bánom, hogy a tiltakozó japán fejlesztők nyomására megszületett a Controller S, és hogy a mai napig az szabja meg az xboxos kontroller-fejlesztések általános irányát.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Gratulálnunk kell a Hot-B marketingeseinek: ritkán látni ennyire élethű vízihullát! A zöldes bőr, a végső haláltusába merevedett izmok, és a fejre rothadt sapka is tökéletesen illeszkednek egy régóta vízben hánykolódó emberhez.


Forrás: Electronic Gaming Monthly #021. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.