Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Egy játék, két borító – és zéró koherencia. A már nevével is brutális gyomrost bevivő CyberJudas (legyünk megbocsátók, 1996-ban ez menő volt) az amerikai elnökök munkáját volt hivatott szimulálni. Sajnos a texasi fejlesztők világnézete szerint Amerika nem igazán képes gonosz cselekedetek végrehajtására, ráadásul a Föld minden más állama is jobbára áhítattal nézi, ahogy a demokrácia bajnoka saját kénye-kedve szerint dolgozik, így a fő kihívás a programban nem feltétlenül a külpolitika menedzselése, hanem a kabinetünk random kisorsolt árulói – a három kiberjudás! – által indított akciókra való reagálás.

Forrás: MobyGames. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


A nyolcéves Jeffrey Yee 1982-ben oklevelet kapott Reagen elnöktől, mégpedig egy hatmillió pont feletti Pac-Man-rekord eléréséért. A gond mindössze az, hogy a játékban az elérhető maximum a 3.333.360 pont, hisz a 256. képernyőt követően a játékkód maga alá roskad. Igen, Yeffrey és édesapja kamuzott, olyannyira, hogy amikor sok tévészereplés és reklámszerep után a sztárt valaki leültette egy automata elé, kiderült, hogy igazából még csak nem is valami különlegesen jó Pac-Man-játékos, és a gyönyörűen széteső, úgynevezett split screen létéről sem tudott.

Forrás: Twin Galaxies. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Nem teljesen értem, hogy a Commodore-jéghegy koncepció mit is hivatott metaforikusan jelezni, mindenesetre 1985-höz képest ez így is remek borító lett!

Forrás: Micro Adventurer 1985/01. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Az 1983-as, négy fővel is játszható Time Fantasy flipperasztal egyik aranyos lénye, az egész gépet illusztráló Seamus McLaughlin ecsetéből.

Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Ezen az 1951-es hirdetésen az IBM arról próbálja meggyőzni a potenciális vevőket, hogy egy 604 Electronic Calculating Punch elektromos számológép akár 150, logarléccel felfegyverkezett mérnök kiváltására is alkalmas. A négy alapművelet elvégzésére riasztó gyorsasággal képes gépezet tényleges fő előnye a rivális masinákhoz képest inkább az volt, hogy moduláris felépítésének köszönhetően az elromló komponenseket pár perc alatt lehetett cserélni.

A gép továbbfejlesztett, már kizárólag tranzisztorokat használó verzióját 1954-ben mutatták be, és az erre a technológiára épülő, 1957-től kapható IBM 608 a világ első tömeggyártott tranzisztoros számítógépe lett.

Forrás: Reddit. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.

A stílusos versenyjáték, az Auto Modellista pályadíszítő textúráinak egy része a program PlayStation 2-es verziójából kiszedve.

Forrás: Bao T. Nguyen. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.

Amikor a U.S. Gold már nem csak amerikai játékok terjesztésével foglalkozott, de már néhány brit programozót is felkaroltak, Archer Maclean az eredetileg Atari 800-ra készült Dropzone C64-portjával mutatkozott be náluk. A Defender-klónok közül igényességével kiemelkedő program igen sikeres lett, ezért is sajnálatos, hogy a pénzügyi elszámoláskor jelentkező ellentétek miatt Maclean hamar otthagyta a kiadót – mégpedig egy szekérderéknyi pénz kíséretében; akkora összeget perelt ki a U.S. Goldból, hogy meg tudta venni a rég áhított Ferrari Testarossáját.


Forrás: Zzap! 64 1985/06. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Ha van szó, amit japán ember sosem fog szabályosan kiejteni a száján, hát a Schwarzchild biztosan ilyen – mi sem természetesebb tehát, hogy ezen a néven 16 részes sorozat jelent meg...

A játék stílusa a japán marketingesek szerint scenario simulation volt, amit mi nyugodtan fordítsunk körökre osztott űrstratégiának. A negyedik évezred legvégén játszódó első epizód a távoli Jiro galaxisba vezet, ahol nem csak polgárháború dúl, de holmi idegen fajok is most érkeztek meg, úgyhogy a galaktikus tábornok dolga minden, csak nem könnyű. (Kivéve az MSX-verzióban, azt ugyanis a visszajelzésekre extrém választ adva ellenállást nem tanúsító AI-val szerelték.)

A hirdetés a Sharp X68000 számítógépre készült eredeti verziót mutatja.

Forrás: Oh! X 1990/11. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Bár az Amiga és az Atari ST ugyanúgy rivalizáltak egymással mint akkortájt a Nintendo és a Sega, valamiért egyik gépgyártónak sem jutott eszébe, hogy minőségi exkluzív programokkal kiválóan lehetne maximálisan márkahű rajongói tábort építeni. Ez azért is furcsa, mert amikor nagyritkán megjelent egy-egy ilyen program, az kiszámítható módon megdobta a hardvereladásokat is. Ennek egyik tipikus esete volt a Dungeon Master is, amelyet az FTL eredetileg Atari ST-re készített el, majd roppant lassan nekiálltak a portoknak: Amigán másfél év, PC-n pedig öt hosszú esztendő kellett hozzá, hogy megjelenjen a program. Ez nem volt tehát igazi exkluzív, de ahogy e nem hagyományos, vagy részletes, de kedvcsinálónak tökéletes „teszt” is mutatja, a program rengeteg rajongót szerzett mind a platformnak, mind a műfajnak.

Forrás: STart #13. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Ian Livingstone-hoz hasonlóan a másik kaland-játék-kockázat úttörő, Steve Jackson is részt vett egy telefonos fantasy játék létrehozásában. Sajnos erről sincs túl sok információ, de legalább a hirdetés bőbeszédű – erre persze szükség is volt, hisz egy grafika nélküli szórakozásról volt szó.

A leírás alapján ez sokkal fejlettebb programnak tűnik, mentett állásokkal, valódi multiplayerrel és hangeffektekkel. Mivel az interneten lényegében nincsenek információk, nosztalgikus visszaemlékezések, erős a gyanúm, hogy nem volt valami sikeres a The Slaughterhouse sem – és amikor a Dungeons & Dragons szabadon elérhető volt, ezt nem is nagyon csodálom...


Forrás: Zero #20. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.