Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A Mortal Kombat II körül akkora hisztéria volt, hogy a konzolos verziókat gyártó Acclaimnek még arra sem kellett költenie, hogy a korai hirdetéseken megmutassák, vagy legalább megnevezzék a játékot.


Forrás: EGM2 1994/07. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Nagyon kíváncsi lennék, hogy amikor a háromfős brit stúdió, az ezzel az egy saját játékkal rendelkező Solid Image kitalálta ezt a címet, egész pontosan mire is gondoltak, merthogy a cholo szó sok jót nem jelent spanyolul...

Ezen túl pedig külön díjaznám a hirdetést, ami szó szerint semmit nem árul el a reklámozni hivatott produktumról annak árán és platformjain kívül.

Forrás: Zzap! 64 1986/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Végre egy teljesen őszinte hirdetés. Oké, ezt a szünetmentes tápot nem is nagyon lehetne cuki hardverként eladni; a pamacsfülű medvével ellentétben ugye, az kifejezetten aranyos lett.

1983-hoz képest a 20 perces működési idő egész tisztességesnek mondható, az viszont nem biztos, hogy jó ötlet, hogy hangos riasztó kapcsol be azonnal, amikor a Grizzly munkába kezd – egy éjszakai áramszünetet ez azért elég rossz élménnyé varázsolhat...


Forrás: Compute!’s Gazette 1983/02. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.


„Bilbó és a penetrátor” – ez nem igazán hangzik úgy, mint amit Tolkien álmodott meg...

Forrás: Computer & Video Games #018. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A Space Invaders idegen hódítóit sokan, sokféleképpen próbálták elképzelni; az 1980-as flipperasztalt illusztráló Paul Faris például a gyanús helyről előbukkanó krómhorror szexrobot-koncepciót választotta. Persze ez még mindig sokkal jobb, mint a flipper álló lapján terpeszkedő nekromorf, amivel kapcsolatban a Fox filmstúdió eredményesen perelte be a Ballyt. (A filmeseknek kedvező ítéletnek köszönhetően három, már hivatalosan alienesre átrajzolt flippert kaptak, illetve részesedést minden eladás után.)

Forrás: Flickr. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Ma már senkinek nem rebben meg a szeme, ha az egykor saját konzolt is gyártó SNK vagy a Sega egy Nintendo-platformra, netán PlayStationre ad ki játékot – na de mit szóljunk ahhoz, amikor a Sony publikál NES-re?!

Valószínűleg a mai napig ez az egyetlen Sony-játék, amelyben háztetőn mászkáló tacskókat kell megsemmisíteni...


Forrás: Electronic Gaming Monthly #036. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Az 1979-es karácsonyi szezon egyik legnagyobb sikere a japán Tomy cég által gyártott Atomic Arcade Pinball volt, lényegében egy otthoni flipper. Az egyszerű, de jól működő műanyag játékot bármilyen felületre letéve, hangos kattogások és folyamatosan növekvő pontszám mellett lehetett pöckölni a fémgolyókat. A játék négy góliátelemet fogyasztott.

A fotó az 1980 karácsonya előtti napokban készült egy denveri bevásárlóközpontban.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A Crystal Dynamics keze elég sok mindenben benne volt, mielőtt úgy istenigazából befutottak volna, ez a hirdetés pedig ezek közül az egyik leginkább elfeledett játékot hirdeti. A már címével is menőző Off-World Interceptor eredetileg 3DO-ra jelent meg, majd a hatalmas anyagi csődöt látva a programot lényegi változtatás nélkül, de már az Extreme alcímmel kiadták PlayStationre és Saturnra is. A játékban a feladatunk az eltérő színű bolygókon a kitűzött célpontok, illetve gyakorlatilag minden más tereptárgy darabokra lövése lesz, miközben szívós járgányunkat próbáljuk irányban tartani.

A játék leghíresebb vonása azonban sokkal inkább az, hogy a borzalmas, de tényleg párját ritkítóan pocsék FMV jeleneteket a fejlesztők maguk gúnyolják ki. Igaz, az ő viccesre vett szövegeik sem jelentik a humor csúcsát, de azért jó látni, hogy a stúdión belül is mindenki tudta, hogy milyen ótvar tartalmat tesznek arra a szegény CD-re...


Forrás: Maximum 1995/11. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A TruVideo TM és a többi hollywoodos marketingszöveg szavatossága igen hamar lejárt: a világnak (és persze a Segának) is igen hamar rá kellett jönnie, hogy ha muszáj választani az interaktivitás és a kreativitás, illetve a Zs-kategóriás színészekkel forgatott béna intaraktív filmek közül, száz emberből legalább 99 az előbbi mellett dönt. A Mega CD így tehát igen gyorsan eltűnt a süllyesztőben, és vele együtt ennek a stílusnak is leáldozott...

Forrás: Electronic Entertainment 1994/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A ZX Spectrum+ megjelenését ünnepli címlapjával ez a spanyol magazin. Igaz, a hardver ennyire a jövőbe talán nem nyitott ajtót, hisz lényegi változtatás nélkül csak egy műanyag billentyűzetet, illetve egy reset-gombot adott a korábbi hardverhez – de az illusztráció így is látványos.

A spanyolok amúgy imádták Sinclair gépét, olyannyira, hogy az 1985-ben debütáló ZX Spectrum 128-at ott fejlesztették ki, hogy az mindenben kiszolgálja a hatalmas rajongótábort. Sőt, a gépet forgalmazó Investrónica valahogy azt is elérte, hogy a Spectrum-variációk hivatalosan spanyol terméknek számítsanak, és így mentesüljenek a külföldi gépeket sújtó adótól.

Forrás: Micro Hobby Semanal 1984/11. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.