Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Évtizedek távlatából visszanézve, az események alakukását jól ismerve mindig van valami visszatetsző a színtiszta corporate bullshitben, itt ráadásul különös pikantériát ad a friss Commodore-főnök konkurensgyalázó szavainak az, hogy az interjú alig pár héttel azt megelőzően készült, hogy az anyacég csődöt jelentett volna. Igaz, a Commodore UK leányvállalat még egy évig talpon volt, és a készletek kiárúsításából, ha szűkösen is, de ki tudták gazdálkodni az alkalmazottak fizetését. A Commodore International maradékát (beleérve az Amigához fűződő szabadalmakat is) a csődeljárás során végül a német Escom cég vásárolta fel, és ezzel az angol leányvállalat is bezárni kényszerült.

Forrás: Amiga CD32 Gamer 1994/05. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Noha a PDP-8/e miniszámítógép még nem az átlagfelhasználónak készült, hanem kutatóintézeteket, vállalatokat, üzemeket céloztak meg vele, a gyártó DEC csak két módon reklámozta azt: az egyik a mellékelt kép volt, a másik pedig annak a ténynek a harsogása, hogy a masina elfér egy bogárhátú Volkswagen hátsó ülésén. Nem szívesen vonnék párhuzamot a marketing és a gép sikere között, mindenesetre a PDP-8/e a korszak egyik ikonikus gépe lett.

Forrás: PC3 Mag. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Széles látószögű pillanatfelvétel az amerikai adóhatóság, az IRS egyik irodájából az 1995-ös adóvisszaigénylési szezon kellős közepéről.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Kifejezetten érdekelne, hogy a tagline ellenére miért kétszemű embert tettek a digitalizált társasjáték borítójára...

Lee Rodwellt legalább sikerült bepalizni, sőt valószínűleg leitatni is, hogy ilyen eltúlzott hozsannázás csússzon ki a száján, mi több, billentyűzetén. Az Eye ugyanis egy inkább kaotikus, mintsem komplex társasjáték, ahol a színes lapon két műanyagspirált lehet pörgetni, így változtatva körről körre, hogy a résekbe rakott bábuk milyen színen is állnak éppen. A játékverzió lényegében ugyanezt tudta, két-három opcionális háziszabállyal együtt.


Forrás: The Games Machine 1987/12-1988-01. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.


Ha tágan értelmezzük a videojátékok fogalmát, az anno 1951-ben megrendezett The Science Museum Festival of Britain rendezvény tiszteletére megépített Ferranti Nim masina a legelső játékok közé tartozik. A gép ellen a nim nevű matematikai stratégiai játékot lehetett játszani; a képen ezt két színésznő, Wanda Altar és Rae Berry teszik meg éppen a publicitás kedvéért.

Az ehhez hasonló nim-gépek első példánya 1940-ben mutatkozott be a New York-i világkiállításon, de arról sajnos nem maradt fent minőségi fénykép.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik...

Mit is lehetne a tökéletességhez hozzátenni?


Forrás: BBC Micro User 1983/04. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Láttunk már olyan hirdetést vagy címlapot, amelynek nyomtatva is kifejezetten jól álltak a pixelek. Ez a reklám nem tartozik ebbe az exkluzív csoportba...

Forrás: Electronic Gaming Monthly #049. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Természetesen sosem próbáltam a Delta S3 „joysticket”, de így is van véleményem: pocsék lehetett. Igaz, 1984-ben még nem igazán létezett tényleg jól működő kontroller, szóval még az is meglehet, hogy nem okozott csalódást a vevőknek.

Azt mondjuk kétlem, hogy a kütyü joystick komponense tényleg sérthetetlen volt; pár kör az Airwolffal, és bármilyen anyagból, bármilyen stabilra gyártott joystick tőből törik ki, amikor kirepül a kilencedik emeletről...


Forrás: Crash 1984/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A tucatnyi MSX2-modell közül a Sony által gyártott, de Hit-Bit márkanéven kiadott HB-F1XD mindenképpen az egyik legmenőbb darab volt. A tetszetős billentyűzet, a vörös lemezolvasó, illetve a DJ-pultra emlékeztető fények és csúszkák (az egyik a játékok lelassítására, a másik pedig a szóköz vagy a joystick automata tüzelésének sebességállításához) nagyszerű külsőt kölcsönöztek a gépnek. És bár úgy tűnhet, hogy a masinához ajándékba járt az Ys, ez nem így volt – egyszerűen az MSX-verzió megjelenéséhez időzítették a hardvert, és így azzal, no meg az aranyozott keblekkel tudták hirdetni azt.

Forrás: MSX Fan 1988/01. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.


Amikor nagy licitálást követően végül az Atari vásárolta meg a Namco szó szerint korszakalkotóan népszerű Pac-Manjének amerikai konzolos jogait, az lényegében halálos ítélet volt a riválisokra nézve. Még akkor is, ha ez a verzió borzasztó rosszul sikerült – a hétmillió eladott példánnyal hosszú-hosszú éveken át ez volt a legsikeresebb otthoni játék.

A „fénykép” persze hazudik: a játék valójában így nézett ki a gépen. És ami még rosszabb, egyetlen, pocsék pálya volt csak benne, az ismétlődött a végtelenségig. Négy helyett csak két szellem volt, és azok is vadul villogtak, hisz egyszerre minden sprite-ot nem tudott kijelezni a program.

Forrás: 出埃及记. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.