Még ma is előfordul, hogy egy sikeres játék lényegében külön műfajjá válik, és ez a videojátékok hajnalán sokkal gyakoribb volt. Talán az első példa erre a Star Trek volt: a Mike Mayfield által 1971-ben írt program az évtized legtöbbet klónozott játékává vált, és a trekkie-generációból kinőtt hackerek számára olyan kihívást jelentett a játék egy új verziójának elkészítése valami új hardverre, mint amit ma a Doom portolói élnek meg. A játék alapvetően egy körökre osztott, időlimites klingonvadászat egy randomgenerált, 8x8 kvadránsból álló galaxistérképen.
Az eredeti játékot Mayfield azért hozta létre, mert egyetemén ugyan ki tudta próbálni a Spacewar!-t, de ő maga csak kijelző nélküli gépekhez fért hozzá; és azokhoz is csak engedély nélkül. Az eredetileg SDS Sigma 7 mainframe gépeken futó Star Trek tehát egy nyomtatón keresztül játszható szimulátor volt, és hogy jobban élvezze, kedvenc tévésorozata űrhajóit és fegyvereit építette bele.
Mayfield később egy közeli Hewlett Packard-szaküzletben egy ottani HP 2000C gépen megírta a Star Trek második verzióját. Ez STTR1 néven része lett a HP-vásárlók számára ingyen elérhető szoftvereknek, és több hírlevélben és programozási könyvben is megjelent a kódja – és 1973-ban megindult a másolatok áradata. Ezek alkotói sokszor már pénzt is kértek munkájukért; de javukra legyen mondva, a sok kókler közt néhányan tényleg jobbá is tették a programot, új és új funkciókkal kiegészítve azt.
Forrás: Creative Computing 1977/05. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
A Manchester Baby, avagy hivatalos nevén a Small-Scale Experimental Machine, a világ első olyan számítógépe, amely elektronikusan tárolt programokkal volt irányítható. A gép egy kísérlet, mégpedig az első RAM megalkotásához vezető mérnöki kutatás része volt. A masina 1024 bit memóriával rendelkezett, és az első programot 1948. június 21-én futtatta le – méghozzá tökéletesen, hisz 52 perc alatt kiszámolta, hogy mi a 2 18. hatványának legnagyobb valódi osztópárja.
