Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


A legtöbb ősi számítógépes kütyüről lehet információt találni a neten, hiszen minden hardvernek voltak rajongói, akik a gyártó beszántását követően még évtizedekkel is szívesen blogolnak arról a bizonyos, nekik oly kedves eszközről.

A Digitus által gyártott Rainbow 2000 nem ilyen.

Ezt nem ismeri a világháló, nem szólnak róla ódák, nem említi senki nosztalgiája. Nyilván nem segít a helyzeten, hogy azóta egy másik, szintén IT-technológiában utazó cég viseli a Digitus nevet, de azért valaki valahol ejthetett volna szót erről az eszközről, ami... hát, talán színeket tett a monokróm rendszerekbe? Nem tudom, de a kettes reaktort nem ártana közelebbről is megnézni...

Forrás: BYTE 1980/03. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Meg kell vallanom: nem tudtam felfogni, hogy a képen látható, a Hewlett-Packard által gyártott Model 5451A Fourier Analyzer egész pontosan mire is jó, de akit tényleg érdekel a téma, az meglepő mélységben olvashat utána a hardvernek.

A kép amúgy nem valami marketinganyag része, hanem a Berkley egyetem unatkozó matematika-szakos hallgatóinak köszönhető, ők gyártották a felvételhez a pólót (miniszoknyát? dresszt?), és bizony a felkaccanás előtt töredékmásodperccel lekapott leányzó is közéjük tartozik.


Forrás: Galerie 123. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Ebben az időszakban az 576 KByte nem minden grafikusi terve vált be tökéletesen, de ez a cikk kifejezetten látványos lett. Még akkor is, ha ezt az írást tesztnek még a legnagyobb túlzással sem lehet nevezni, hiszen ez egy kritikai megállapítások nélküli végigjátszás (nyilván azért, mert az olvasótábor jelentős részének ez kellett).

Forrás: 576 KByte 1994/03. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


A megkapó borító érdekes módon elhallgat néhány dolgot erről az 1983-as Commodore 64-játékról. Rögtön például azt, hogy ez nem egy szupernagyi-szimulátor, hanem egy szöveges kalandjáték, amelyben bizony a tetovált urat kell irányítani, onnantól kezdve, hogy felébred a zárkában. Alkoholgőzös böfögések közepette eldönti, hogy életét csak a Szent Grál megszerzése teheti teljessé, így elindul beszerezni azt. A játék címével ellentétben Londont is el fogjuk hagyni, és Moszkvátol Hanoi-ig bejárjuk a világot, miközben az éltes hölgyek mellett űrlakókat és a pokol angyalait is megregulázzuk, vagy legalább átverjük.

Forrás: MobyGames. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.

Ha Brandon nem használja a láthatatlanság varázslatot, a kastély beépített védelmi rendszere brutálisan végez vele.

A játék természetesen az első Legend of Kyrandia.


Forrás: Theropods. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.


Az exmoori Minehead Radio, alig tíz hónappal azt követően, hogy az üzlet kísérletképp megpróbálkozott a portfólió kiszélesítésével. 1984 végére a bolt forgalmának csaknem egészét a számítógépek adták, a rádiókkal kapcsolatos hardverek alig néhány polcra szorultak vissza.

Forrás: Your Commodore 1985/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Ha nem folytatásnak hívjuk az International Karate+-t, akkor mégis, hogyan kellene utalni rá? Tagadhatatlan, soha korábban senkiben nem merült fel az a forradalmi ötlet, hogy egy újabb, harmadik karaktert tegyen játékába, de talán pont ezzel érdemelte ki a program, hogy sima bővített kiadás helyett teljes folytatásnak nevezzük azt. Nem?

Forrás: The Games Machine 1987/12-1988/01. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Kifejezetten jó illusztráció, ötletes reklámkoncepció; valahogy így kell köztudatban tartani a megjelenés után is a platform egyik legfontosabb játékát!


Forrás: N64 Magazine 1997/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Ha a játéktékák által jelentett anyagi fenyegetés miatt a kiadók szinte játszhatatlanul nehézre csináltatták a kilencvenes évek valamennyi konzoljátékát, hát ezekkel a remek csalókártyákkal keményen vissza lehetett csapni nekik. Még akkor is, ha az új kártyákhoz tartozó kódokat nem lehetett egy egyszerű online frissítéssel megszerezni, hanem egy lomha telefonos rendszerben kellett azokat lekérdezni...

Forrás: Mean Machines Sega 1992/11. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.

A Rare-nek egyszerű dolga volt a kilencvenes évek közepén: mivel a kontinensen jószerivel csak náluk akadt a méregdrága Silicon Graphics renderfarmokból, bármelyik marketingcélú illusztráció jóval látványosabb volt az álláshirdetések közt, mint bármi, amit a riválisok ki tudtak préselni magukból.


Forrás: Edge #012. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.