Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A legendás BYTE magazin (feltehetően az első számítógépekkel foglalkozó havilap) a nyolcvanas éveket köszöntő főszerkesztői bevezetőjében röviden összefoglalja a korábbi 20 esztendő szédítő tempójú IT-árcsökkenését. Helmers úrnak igaza volt: a nyolcvanas évek a számítástechnikában már tényleg a boltban, összeszerelve kapható mikroszámítógépekről szóltak.


Forrás: BYTE 1980/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A houstoni Johnson Space Center egyik mainframe rendszere: az asztalon levő központi egységből, illetve szalagolvasókból álló CDC-tervezésű Cyber 74.

A fotó 1975-ben készült.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Megannyi halasztást követően az 1996-os E3-on már ott volt a végleges Nintendo 64, és annak forradalmi kontrollere. Bár a konzol végül nem lett olyan sikeres, mint azt a cég várta, ez nem Shigeru Miyamotón múlott, aki azt a gépet is igazi klasszikus programokkal szórta meg.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.

A George Parrish Jr. által festett borító sokkal hatékonyabban adja át a szöveg által sugallt élet-halál harcot, mint a pajzánkodó szlogen. A Spitfire ’40 fejlesztése amúgy Magyarországon zajlott, a Novotrade berkein belül.


Forrás: Computer Gaming World #029. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.

Pillantás egy, a mainál jóval ártatlanabb korszakba, ahol a törvényhozók még nem mobiljukon játszottak, hanem új Game Gear konzoljukkal menőztek kollégáiknak.

Forrás: Mega Force 1991/09-10. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


A kevéske szöveg ellenére is informatív előzetes sok dolgot mesél el a Grand Chaser születésének körülményeiről, éppcsak egy igen fontos dologról nem tudott beszámolni: mire a program végül megjelent, Japánon kívül már Cyber Speedway volt a neve. Bár a játék alapból sem volt túl élvezetes, halhatatlan ikonná válásának igencsak betett az, hogy néhány hónappal később a boltokba került az ugyanezt a témát sokkal jobban feldolgozó WipEout...

Forrás: Edge #018. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A Hover Bovver a játéktörténelem második fűnyírószimulátora volt – az ötletet először a Commodore PET-re megjelent Lawn!, illetve az azt tervező Bob Carr lőtte el 1981-ben. Igaz, a két évvel később már Commodore 64-re megjelent Llamasoft-alkotás már sokkal komplexebb, hisz itt a virágágyásokat és az agresszív szomszédot el kell kerülni, az oktondi kutyát pedig a reklámon látható módon kertőrző üzemmódba kapcsolva lehet használni.

Ennél is érdekesebb sztori van azonban a játék elsőre teljességgel értelmetlennek tűnő neve mögött. A Hover rész a légpárnás fűnyírókra utal, a Bovver pedig a bother szó elkorcsosult verziója. A cím mögött egy igazi fűnyíróipari háború állt: a Nagy-Britanniát a légpárnás fűnyírókkal meghódítani igyekvő Flymo vállalatot a piacvezető Qualcast egy igen bizarr tévéhirdetéssel támadta be, amely lényegében azt próbálta demonstrálni, hogy az ő speciális fűnyírójuk mennyivel kevesebb gondot okozva dolgozik. Vagyis: „it's a lot less bovver than a hover,” szólt a szlogen.

A Hover Bovver a fentiek ellenére eleinte a Flymo támogatásával készült, akik még egy deluxe légpárnás fűnyírót is biztosítottak Jeff Minternek. Az utolsó percben azonban a marketing megfúrta az advergaming-tervet, így a játékban a képzeletszülte Airmo cég fűnyírói szerepelnek...


Forrás: Personal Computer Games #02. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

A kizárólag  ellipszoidokból álló Ecstatica a poligonokkal éppen birkózni kezdő PC-k korszakában tényleg üdítő látvány volt – elég csak a pár hónappal korábban megjelent  Alone in the Dark baltával faragott karaktereivel összehasonlítani e gömbölyded figurákat. A mindössze két fejlesztővel, hat hosszú év alatt elkészített játék ugyan nem hozott forradalmat a PC-s grafikai technológiába, de ott és akkor volt helye e zsákutca-próbálkozásoknak is.

Az Ecstatica év legjobb játékának kinevezésével viszont sehogysem tudok egyetérteni; még akkor sem, ha a konzolos játékokat esetleg e versenyből most ki is zárjuk. A TIE Fighter és az X-COM, a Master of Magic és a Theme Park, a System Shock és a Warcraft, a Sensible World of Soccer és a Heretic (és megannyi más klasszikus) évében igen erős harc zajlott a trónért, és, nálam legalábbis, a gömböc-kalandnak nem volt esélye a végső győzelemre...

Forrás: 576 KByte 1994/12. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.


Bár a teknőcök aranykorának talán már leáldozott, biztos lesz még olyan, aki szívesen kitenné a falára a nindzsákat, a csápokat, no meg a csatornapizzát...

Forrás: Nintendo Power #031. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Gradius 2, vagy ahogy mi európaiak ismertük, a Nemesis 2...

A széria vad névmizériájáról már írtam máshol, így most a remek festményre fogok koncentrálni. Sajnos az alkotó kilétére nem tudtam fényt deríteni, de az mindenképpen érdekes, hogy a kép különleges koktél. Az Intruder űrkígyó az itt hirdetett MSX-es felvonásban nem jelent meg (a játéktermi Gradius II-ben viszont igen!), a Metalion űrhajó viszont csak itt volt kipróbálható. A kompozíció tehát szembemegy mindennel, amit a Gradius-kánon valóságként közöl; de mivel bitang jó festmény a végeredmény, ezen ne akadjunk fenn!


Forrás: MSX Fan 1987/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.