Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Az „igen, a tárhely tényleg pokoli drága volt régen” rovatunk jelenti egyenesen 1980-ból.

Forrás: BYTE 1980/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Nagyon ritkán találni olyan játékot, amiről az egész interneten nincs információ, de az Alex-World ilyen. Annak ellenére, hogy ma bárki letöltheti a Windows 3.1-en futó verziót, mindössze két videó van róla a YouTube-on (ráadásul mindkettő a játék legelejét mutatja), és a japán internetezők egyike sem írt hozzá meglepően részletes végigjátszást vagy legalább egy nosztalgiába áztatott hevenyészett visszaemlékezést.

Ennek persze érthető okai vannak: 1993-ban a CG nem feltétlenül volt olyan szinten, hogy egy kicsit talán Myst-szerű, éppcsak sci-fi világban játszódó renderelt kalandjátékot megfelelő minőségben lehetett volna készíteni arra támaszkodva. A videók alapján a játék elsősorban 1-5 fps közti képfrissítést használó hosszú átvezető jelenetekből, valamint a lehető legegyszerűbb, kattints-a-jó-pixelre jellegű „fejtörőkből” áll.


Forrás: Cool Box Art. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Valószínűleg sokan tudják: a Nintendo eredetileg a hanafuda kártyajátékban használt lapok gyártására jött létre, de a XX. század közepére már mindenféle kártyát készítettek. A legnagyobb sikert a Napóleon-képekre alapozó, illetve a Disney-figurákat (licenszelve) használó paklik aratták, de néha még egy kis pajzánság is belefért a ma minden ilyesmit elutasító cég portfóliójába. A fenti csomag valamikor a hetvenes évek elején jelent meg, és ahogy az angol nyelvű megnevezés is jelzi, elsősorban nyugati stílusban ledérkedő modellhölgyeket használt a kedves vevők szórakoztatására. Bár a csomagolás szemérmes, a lapok maguk már tényleges mezítelenkedést is tartalmaznak.

Forrás: Before Mario. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Ha a kilencvenes évek legelején akart valaki belépni a Nintendo és a Sega által uralt piacra, mindenképpen hangos marketingre volt szüksége. Ezen a téren az SNK-t nem is kellett félteni, a nagy akció mégsem sült el jól – és ezért alighanem a konzol, illetve a játékok igen magas ára tehető legfőképpen felelőssé.

És persze egy maga alá vizelő csecsemő sem feltétlenül a legjobb cégér az ultramodern konzolhoz...

Forrás: Electronic Gaming Monthly #031. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Hahota-díjas poénok a számítástechnika csodálatos világából.


Forrás: Personal Computer Games 1983/12-1984/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Bár 1982-ben, amikor e fotó készült, az Apple már Amerika egyik legnagyobb IT-cége volt, ennek a morzsás-lakkozottasztalos tárgyalónak azért van egy kis MÁV-iroda- vagy úttörőtábor-hangulata; éppcsak a lappadt pogácsák és a szofis dobozok hiányoznak a fotóról...

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


A Nintendogs megjelenésekor már nem merték elsütni ezt a reklámot!

Forrás: Nintendo Official Magazine 1997/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Finoman szólva sem tűnik kellemes eszköznek ez a hajkefévé hosszított hajszárító, de hát 1958-ban még ennek is örülni kellett.  Persze nem ez volt a Ronson cég legsikeresebb terméke, hisz az alapító, Louis Aronson találta fel 1906-ban az öngyújtót, majd húsz évvel később ennek „automatizált” verzióját is, ahol egyazon gombbal lehetett meggyújtani és eloltani a lángot.


Forrás: Reddit. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Irigyelnivalóan jó állapotú klasszikus játékok egész tömege. Az efféle gyűjtemények ma már egész vagyonokat érnek.

Forrás: Imazine Retrocomputing. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A Philips mérnöki csapata időt és költséget nem kímélve 1984-ben elkészült a lehetetlennel: sikerült egy olyan billentyűzetet alkotniuk, amely két évvel a ZX Spectrum után is kényelmetlenebb tudott lenni annál! Ehhez képest már alig tűnik fel, ahogy a magazin közepén bizony eltűnt a kettes számú reklámúr arca...

Forrás: Tilt #017. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.