Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Bár a legnagyobb befolyással a japán szerepjáték-fejlesztőkre mindenképpen a Wizardry-széria volt, a korszak PC-s sikersorozatai mind a megfelelő tiszteletet kapták meg az országban, lett légyen szó a Might & Magic-ről, a Phantasie-ról, vagy éppen az Ultimáról. Igaz, miután a Dragon Quest ezektől is tanulva, de mindent saját képére formálva megjelent, a helyi közönség már nem volt hajlandó foglalkozni ezekkel a jóval komplexebb, a narratíva, a kinézet és a zenei hangzás terén a nyugati stílus tükröző programokkal, de 1986-ban Richard Garriot még rocksztárnak kijáró fogadtatást kapott a Narita repülőtéren.

Forrás: 98 Fan 1986/Ősz. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Bár ma valószínűleg már nem ezzel a logóval hirdetnék modern grafikus szerkesztőprogramjukat, az tagadhatatlan, hogy a már Apple II-n is elérhető Graphic Magician néhány éven keresztül Amerika legnépszerűbb szoftvere volt e kategóriában. És jóllehet ma már nem lenne sok értelme letölteni és kipróbálni, az azért több mint kedves gesztus a fejlesztők részéről, hogy megírták cégük teljes krónikáját, letölthető fájlokkal és anekdotákkal együtt. Bárcsak minden cég így tisztelné múltját!

Forrás: Macworld 1986/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A Dell texasi gyárában az elkészült gépek a legutolsó, nyaktörő tesztelésen mennek keresztül. Az alkalmazott előtti papíron látható a hosszú lista arról, hogy a gépeknek és komponenseknek milyen próbákat kell teljesítenie, mielőtt dobozba kerülhettek volna.

A fotó 1998 októberében készült.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Ez az oldal a Clever Bits nevű japán minikiadó létének egyetlen bizonyítéka. A hirdetés három, a készítők által egész biztosan erotikusnak tartott MSX-játékot próbál a nyájas olvasóra sózni: felül az eltakart keblekkel hirdetett WXY bűvöli az embert, alatta pedig a sajnos a címből és a botrányos minőségű screenshotból kitalálható tartalmú After School, illetve Ecstasy Girl ismertetői láthatók.

Utóbbi két játék megjelenéséről még a japán MSX-adatbázisok sem tudnak, és mivel a valamivel jobban ismert WXY kapcsán is kizárólag ez a két szkennelt screenshot tűnik fel mindenütt (és mivel nincs nyoma, hogy bárkinek is lenne eredeti példánya), szerintem valamiért az sem jelent meg. Talán nem is baj, hisz a kísérőszöveg szerint a játékos feladata az volt, hogy leselkedjen a női egyemi kolesz lakóira...


Forrás: MSX Magazine 1989/01. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.

Noha arról nem vagyok meggyőződve, hogy egy shoot ’em up esetében tényleg gyakorlati hasznot jelent egy ennyire részletes, ennyi eltérő térképpel telipakolt végigjátszás, az tagadhatatlan, hogy 1989-ben az efféle alapos, igényes törődés szinte példátlan volt a játékújságokban.

Forrás: Video Games and Computer Entertainment 1989/02. A bejegyzéshez jelenleg 11 hozzászólás van.


A játékvilág legnyomorultabb karaktere, az állathősök Uwe Bollja, minden titkosügynökök legütnivalóbb képviselője minden egyes megjelenésekor kinyitja a bicskát a zsebemben.

Forrás: Amiga Format 1990/11. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Kicsit ironikus, hogy épp egy lángoló autóronccsal hirdeti magát a Nyko e memóriakártyája – a korai konzolos lét egyik alapszabálya az volt, hogy utángyártott memóriakártyákat használni igazi lutri, hiszen azok bármikor elveszíthetik a tárolt mentéseket, vagy akár teljesen tönkre is mehetnek.


Forrás: Play 2002/03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Szédítő hirdetésről van szó, és nem csak azért, mert a brit számítógépes játékokhoz készült kétoldalas, nem rém igénytelen festményekből a nyolcvanas évek közepén még nem sok akadt. Nem, a szöveg is több mint érdekes, hiszen tele van jószerivel értelmezhetetlen dolgokkal. Az például teljességgel hiányzik a szövegből, hogy a Crystal Castles egy 1983-as játéktermi játék átirata volt, és az sem teljesen érthető, hogy akkortájt mit is jelent a limitált kiadás. Nos, pontosan ugyanazt, mint ma: a program ZX Spectrum-verziója annyira rosszul sikerült, hogy a kiadó U.S. Gold úgy döntött, hogy azt csupán kis példányszámban gyártják le, és később sem készítenek belőle további darabokat. Ez az akkori gondolkodás szerint a brand védelmét szolgálta...

A Crystal Castle főszereplője, a Bentley nevű medvécske meglepően aktív hőssé vált: az egy dolog, hogy játszható volt a Jaguarra megjelent Atari Karts versenyjátékban is, de még a Wreck-It Ralph filmben is megjelent; igaz, szöveget már nem kapott.

Forrás: Zzap! 64 1986/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Ha az ember alaposan tanulmányozza a hirdetés hátterét, nyilván ki fogja deríteni, hogy itt bizony valami Hulk-centrikus programról van szó, de én még mindig azt mondom, hogy igen hasznos dolog ráírni a reklámozott játékok címét ezekre az oldalakra, mintsem elvárni némi detektívmunkát az olvasóktól...

És akkor én is így teszek: itt kérem, a The Incredible Hulk: The Pantheon Saga című, kifejezetten pocsék beat ’em upról van szó, amelynek ótvar minőségével sikerült elérnie, hogy az akkortájt az ilyesmire amúgy nem túl érzékeny Marvel visszavegye a licenszt az Eidostól.

Forrás: Ultra Game Players #090. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Amikor ez a hirdetés megjelent, a Terak 8510/a már bő három éve a piacon volt – és ennyi idő alatt is csak 7850 dollárra sikerült levinni az árát. (Az inflációt és a mai dollár-forint árfolyamot számolva ez 8.3 millió forintnak felel meg, igen tekintélyes összegről van tehát szó.) Ez volt az egyik első civil számítógép, amely bitmap-grafikát is kezelt, és valószínűleg ez volt az első tömeggyártott számítógép, amelyen futott az UCSD Pascal programozási nyelv.

Forrás: BYTE 1980/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.