Napi retró

Az IBM 1983. március 8-án, New Yorkban mutatta be a Personal Computer XT (eXtended Technology) fantázianevű termékvonalát, amelynek ezer eltérő modellje igen gyorsan piacvezető termékké vált – aztán az 1986-ban kiadott XT 286 elindult a világuralom felé is. A képen az első, 5160 számú modell látszik, 4.77 MHz-es processzorral, 128 KB memóriával és alapfelszereltségként 10 MB-os merevlemezzel. A gépet a DOS 2.1 operációs rendszer hajtotta meg, ami a legtöbb korabeli kritika szerint nagyobb előrelépés volt, mint a hardveres fejlesztések együtt.

Láttuk korábban, ahogy Schumacher az F355 Challenge 2-vel játszik, hát most itt egy hasonló segás kompozíció: Alain Prost itt éppen egy párizsi Virtua Racing-automatában fotózkodik.

Bár mindenki tudja, hogy a – mából nézve – réges-régi autós világ rendelkezett nem egy fura technológiai megoldással, ez az úrihölgyekhez és úriemberekhez tervezett hivatalos, vásárláskor rendelhető Volkswagen-kiegészítő így is eredményezhet néhány felvont szemöldököt... Az autós kávéfőző létét igen sokáig kétségbe is vonták, hiszen az egyetlen „bizonyíték” a létezésére egy 1959-es német katalógus volt, ilyesmit pedig nem lehetetlen hamisítani. Két éve aztán egy amerikai autós újságíró szerzett egy példányt Szerbiából, és bár kávét nem sikerült még főznie vele, most már legalább vannak jó képeink is a szivargyújtóról működtetett eszközről. Innen tudjuk azt is, hogy a speciális bögre alját fém borította; azt természetesen mágnes rögzítette, így a legkisebb kátyúknál talán még nem is borult a forró kávé az ember ölébe. Talán...

A Sinclair mérnökeit egy parancs vezérelte a ZX81 megtervezésekor: annak egyszerre kellett erősebbnek és olcsóbbnak lennie az egy évvel korábban boltokba került elődnél. Mindenki legnagyobb meglepetésére az oximoron hajszolása óriási sikerrel zárult. Igaz, ennek érdekében hatalmas kompromisszumokat kellett kötni (lásd például a billentyűzetet), és sem monitor-támogatás, sem bekapcsológomb nem került a készülékbe, de tény, hogy 1981 átlagához képest piszok olcsón tudta a cég piacra dobni az apró számítógépet. A bevezetőben említett, ma már talán megmosolyogtatóan alacsony eladási adat (három hónap alatt 50 ezer példány) annak fényében különösen vicces, hogy gyártása három esztendeje alatt végül másfél millió darab készült el és került eladásra a ZX81-ből.