Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Ha esetleg tudjuk, hogy ezzel az oldallal a Thalion kiadó felelősei a Lionheart című játékot próbálták népszerűsíteni, valahol érthető a fekete-alapon-fekete oroszlán (?) szerepeltetése, de én a régi jól bevált megoldások híve vagyok: érdemes odaírni egy reklámra, hogy az mit hirdet...!

Forrás: Amiga Power 1992/11. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Egy meglehetősen kevéssé ismert, feltehetően magyar tervezésű és gyártású számítógép hirdetése 1985-ből. Jó látni, hogy a nyilvánvalóan munkára tervezett masinához alapfelszereltségként is járt néhány játékprogram!

Forrás: Élet és Tudomány 1985/02. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Az ünnepekhez közeledve mindenki a megfelelő ajándékokat keresi szeretteinek, és hát a remek clipartokat tartalmazó gyűjteményeknél időtállóbb dolgot nehezen lehetne találni. Gondoltam, kritizálom egy kicsit az árakat, de aztán rá kellett jönnöm, hogy például 24 font (értsd: betűtípus) alig 50 dollárért (értsd: pénznem) ma elképesztően olcsó ajánlat lenne...

Forrás: Macworld 1986/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A legalább 30 részből álló VIPER-sorozat számozási és elnevezési rejtélyei még a legelszántabb krónikást is zokogó káromkodásba taszítanák, így meg sem próbálom az F40-et elhelyezni az idővonalon; már csak azért sem, mert ez a széria nekem teljesen kimaradt. Ez a jövőben is biztosan így marad, hiszen a Sogna stúdió szériája sajnálatos módon az erogék, az erotikusnak szánt játékok azon szekciójához tartozik, amelyekben a nemi erőszak kapja a főszerepet...


Forrás: Tech Gian 1997/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Amikor nem csak a merevlemez, de a floppy vagy a kazetta is túl drága volt még adattárolásra, a lyukszalag volt a legelterjedtebb adattároló eszköz. A lyuggatott szalagtekercs mind programokat, mind adatokat tárolhatott, és bár nem volt villámgyors, és persze a papír is hajlamos volt az elszakadásra, a korai számítástechnika úttörői szerették, elsősorban azért, mert elegendő gyakorlattal a szalagról szemmel is le lehetett olvasni az azokon levő adatokat.

Forrás: BYTE 1977/09. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Bár az Alisia Dragoon sajnos nem kapta meg azt a figyelmet, amit 1992-ben megérdemelt volna, a Lunar-széria hatalmas sikerének köszönhetően a Game Arts megúszta a csődöt, amely egy csomó korabeli stúdiót elért a 16-bites korszakban. Még ma is léteznek, bár az utóbbi évtizedet jobbára a korábbi Grandia-játékok újra- és újrakiadásaival töltötték.


Forrás: BEEP! Mega Drive 1992/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Coney Island a XIX. század vége óta ad otthont New York legforgalmasabb vidámparkjának: akkor még főleg céllövöldék, bowling-termek, és biliárdszalonok tenyésztek itt, de az 1970-es években már a flipperközpontok is hatalmas figyelmet kaptak. A fotó 1977-ben készült, az urak az alig egy évvel korábban készült Space Odyssey flipperrel szórakoznak. E flipper érdekessége, hogy lopott illusztrációval készült: a fő kép a NASA egyik grafikusának a műve, és az Apollo modul és a Szojuz kapszula 1975-ös találkozását ábrázolja. A képet az asztal tervezője, Steve Kordek szerezte meg valahogy az űrkutatási szervezettől és azt Christian Marche grafikussal alakította át egy kicsit.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Az egy dolog, hogy szegény ausztrálok is ezen a botrányosan rossz címen kapták meg a Settlerst, de az már kifejezetten idegesítő lehetett, hogy az ország legnagyobb játékmagazinjának kritikája teljesen értetlenül áll a játék még fiatal, angolul nem tudó énem számára is hamar kiismerhető irányítása előtt...

Forrás: Hyper 1994/08. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Minden idők talán legértelmetlenebb, játékokkal kapcsolatos cikke azt próbálja elmagyarázni, hogy mi is az a játéktermi sikk.

Forrás: Vidiot 1983/04-05. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.