Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Nézzük, miféle tech-hírekről is számolt be Amerika első „IT”-lapjának első száma 1905 hideg januárjában! Auxetofon, hogy a parkban mindenki jól hallja a mi zenénket (végre egy találmány, ami annyira jó, hogy egyszerűen nem üthet vissza!), a világ talán legátlátszóbb szellemrajzolós átverése , illetve valaki feltalálta a hadihajó-hoteleket, aminek sok értelme van, hiszen e járműveket kifejezetten a kényelem jegyében tervezték meg.

Forrás: Popular Mechanics 1905/01. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


És ha már Wizardry: az 1988-ban nyugaton már csak a hardcore kevesek által kedvelt sorozat Japánban még ekkor is növekvő népszerűségnek örvendett, amit az első papír-kocka analóg szerepjáték-feldolgozással ünnepelt a jogok egy részével rendelkező játék- és könyvkiadó ASCII.

A játék maximálisan (túlságosan) hű volt az eredetihez, ami nem szimplán a kasztok, fajok és a teljes fejlődési rendszer átvételét jelentette, de azt is, hogy az eredetileg másolásvédelmi okok miatt kódnéven szerepeltetett varázslatok itt is a hülye neveiket viselték. A karakterlap itt tekinthető meg, a tökéletes angolsággal átvett szörnygyűjtemény egyik lapja pedig itt található.

Forrás: MSX Magazine 1988/09. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Nem, ez nem az a Wizardry! Mivel az amerikai-kanadai játék még 1985-ben sem jelent meg Európában, és mert a Sir-Tech kiadó olyan rutintalan volt, hogy le sem védették annak jól hangzó címét, némi várakozás után arra végül a The Edge kiadó csapott le. Igaz, pont e kavarás miatt, amikor ez a játék kicsit később megjelent Amerikában, azt át kellett nevezni – így aki Spell of Destruction néven warezolta esetleg le azt a verziót, az új játék helyett csak egy új címképernyőt kapott.

Ezen túl felhívnám a figyelmet az 1985-höz képest kifejezetten igényes tördelésre, a hatalmas, színes és kiváló minőségű screenshotokra; rendben, ezt a törődést nem minden játék kapta meg, de a Zzap! 64 még Nagy-Britanniában is kiemelkedőnek számított e szempontból.

Forrás: Zzap! 64 1985/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A távoli 1993-ban, amikor a repülőgép-szimulátoroknál nem nagyon létezett népszerűbb játékműfaj, és bizony ez még arra is kihatott, hogy a teljesen eltérő játékokat miként marketingelték. Pedig szegény Network Q RAC Rally volt olyan élvezetes, hogy efféle kikacsintás nélkül is el lehessen adni...


Forrás: PC Gamer (UK) 1993/12. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Rajtam kívül valószínűleg mindenki tudta, hogy Wil Wheaton tejfelesszájú kölökként jelent meg az egyik Star Trek-sorozatban, de engem meglepett ez a fotó. Mindegy, a cikkből legalább az kiderült, hogy 1990-ben a Blades of Steel hokijáték volt a kedvenc időtöltése.

Forrás: Nintendo Power #016. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

A kilencvenes években technológia terén Japán abszolút utolérhetetlen volt; hogy csak egy releváns példát említsek, az első félig analóg, félig digitális technológiára épülő HD-tévéadás (tesztjelleggel) már 1989-ben elindult. Az otthonában Hi-Vision néven ismert, hivatalosan azonban a MUSE nevet viselő formátumhoz természetesen új tévé is dukált, és ezen a fotón a háttérben egy ilyen, 1035i felbontást kezelő CRT készülék látszik. Az 1993 tavaszán készült fénykép előterében az egyik első Hi-Vision laserdisc-lejátszó terpeszkedik, egy Sony HIL-C1, ami már abban az évben HD videót varázsolt a tehetősebb japán otthonokba.

A gép 600 ezer jent, azaz akkori árfolyamon 5400 dollárt, inflációval együtt hárommillió mai forintot kóstált.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Bár a Nintendo konzoljain (és elsősorban NES-en) rengeteg olyan RPG jelent meg, amelyek semmiben nem akartak vagy tudtak túlnőni azon, amit mondjuk a Dragon Quest II kínált, Mega Drive-ra sokkal kevesebb akadt ezekből az ambícióhiányos de amúgy nem rossz alkotásokból. Szerencsére a már nevével is alacsonyra törő Sorcerer’s Kingdom azért javított valamit a helyzeten, ez ugyanis pont az a klisés, kiszámítható, de igénytelennek semmiképp nem nevezhető játék volt, mint amit hiányoltam.

Kölyök főhős, eltűnt apuka, törpék és elfek, szinte végtelen számú körökre osztott harc, szép lassan benépesedő parti – azt hiszem, mindenki tudja, miről is van szó. Az egyetlen dolog, amiben a Technical Wave stúdió első (és végül egyetlennek bizonyuló) játéka picit különbözött a riválisoktól az volt, hogy a karakterek nem szintet léptek, hanem a szorgalmas használattal fejlesztették képzettségeiket.


Forrás: Electronic Gaming Monthly #043. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Bár mai szemmel meghökkentő lehet olvasni, hogy 40 éve milyen apróságokért is kértek pénzt a felhasználói szoftverek írói, e négy program kifejezetten jól dolgozott a nyolcvanas évek legelején. Igaz, azon azért meglepődtem, hogy az egyik szoftverrel szépen megrajzolt 16-színű képet nem lehetett ennek megfelelően kinyomtatni a 40 dolláros Color Print testvérprogrammal...

Forrás: Antic 1982/06. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.

Mindenki tudja a réges-régi matekórákról, hogy mi történik, ha véletlenül nullával osztanánk – na de mi a helyzet, ha ez a bizarr matematikai művelet másodszor is megtörténik? Na persze a Zero Divide 2: The Secret Wish nem a számtanról szól, hanem továbbra is sokkal inkább azt modellezi, hogy mi is történik, ha óriási robotok mennek egymásnak közelharcban. Magyarul: egy tipikus verekedős játékról van szó, igaz, szerencsére az igényesebb, játszhatóbb fajtából.

A második rész az alapokhoz a jobb grafikán, a változatosabb arénákon és két új karakteren kívül nem sokat tett hozzá; jó eséllyel pont emiatt tartozik azon ritka PlayStation-játékok közé, amelyek Japánon kívül csak Európában jelentek meg.


Forrás: Dengeki PlayStation #048. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A hirdetés jobb oldalán a hivatalos dobozképről kiollózott jelenet látható. Bár a samponreklám Belmont, illetve a Ravenloft AD&D-modulról lopott Drakula is igen messze vannak az ideálisan horrorisztikustól, a bal szélen idiotikusan vigyorgó meglilult vámpírfejedelemhez képest így is mesterműnek számítanak.

Forrás: Nintendo Power #002. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.