Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Akcióban a Sprint 4, igaz, ezúttal csak három játékossal. Az Atari által a forradalmi Sprint 2 (az első versenyjáték gépi irányítású ellenfelekkel) folytatásaként megalkotott Sprint 4 természetesen ugyanazt a felülnézetes versengést nyújtotta, mint az előd, éppcsak négy kormánnyal és színes grafikával ellátva. A két program között jelent meg a Sprint 8, amely kitalálható módon nyolcfős versenyeket kínált, igaz, még mindig fekete-fehér grafikával.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Nem, az természetesen nem Godzilla, hanem Geon – az SNK nyilván soha nem ékeskedne más szörnyével!


Forrás: Electronic Gaming Monthly #039. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Még hogy ez a játék nem létezik! Az Area 51 a kilencvenes évek második felének egyik legtöbbet látott játéktermi masinája volt, emlékeim szerint a direkt erre specializálódott intézményeken túl a hotellobbiktól a repülőtereken át a lepattant kocsmákig mindenhol lehetett vele találkozni. No nem azért, mert olyan rendkívül kifinomult lett volna, hanem azért, mert egyszerűsége miatt mindenki tudott vele játszani, akár még illuminált állapotban is. És persze pont ez volt az oka annak, hogy konzolon már a kutyát sem érdekelte ugyanaz a játékmenet...

Forrás: Ultra Game Players 1996/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Bár mind a kiadó Delphine, mind pedig a designer-programozó Paul Cuisset képes volt ennél jobbra, de a Bio Challenge így is egész sikeres indulás volt a stúdió számára. Még akkor is, ha ez a borító inkább taszította, mintsem vonzotta a szemet...

Forrás: The One 1989/05. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

„Barbárököl vasököl, oda üt, ahova köll!”, énekelte minden bizonnyal a Rastan Saga ágyékkötős, ámde izmoktól duzzadó alkarokkal rendelkező főhőse.


Forrás: MSX Magazine 1988/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Az ökölvívó edzések nem is olyan kemények, mint azt az ember gondolná: itt például Thomas Hears váltósúlyú világbajnok a Harlem Globetrotters On Tour flipperrel készül fel edzői irányítás alatt következő meccsére.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Csak emlékeztetőül: Red Arremer az eredetiben még így nézett ki.

Forrás: Zzap! 64 1986/06. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Ritkán lehet ennyire agresszívan ’90-es évek-hangulatú képet látni, de az ASCII reklámja egyszerűen nem készülhetett máskor.


Forrás: Electronic Gaming Monthly #033. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

1990 késő nyarán tekintette át az egyik brit amigás magazin a hamarosan érkező programok listáját. Mit ne mondjak, volt ennél jobb negyedéve is a platformnak...

Forrás: Amiga Format 1990/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Nem véletlenül hiányzik a hirdetésről 007-es ügynökünk arca: bár a fejlesztés eredetileg a The World Is Not Enough mozifilm (akkor) újgenerációs konzolokra készült átirataként indult, valami nagyon félrecsúszott fejlesztés közben, és végül egy teljesen új sztorit kapott a program. Ennek köszönhetően a filmes karakterek és persze színészek is kiestek a képből – bár John Cleese-t a korai tévéhirdetések még használták.

A játék amúgy egy jól játszható, egész szép, de nem túl izgalmas FPS volt, amely elsősorban arról vált híressé, hogy az állástöltés programhibáit felhasználva lehetett Linuxot telepíteni Xboxra.

Forrás: Next Generation 2002/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.