Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
A 12 góliátelemnek (is) köszönhetően brutális súlya lehetett ennek a hordozható tévének, de az mindenképpen dicséretet érdemel, hogy a Hitachi a tölthető akkumulátorokkal együtt árulta a pici készüléket.
Kíváncsi lennék, hogy egy mai tévé meghajtása hány ilyen elemet igényelne...
Forrás: Playboy 1970/12. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
Miután a Sierra elkaszálta a már kész Dreamcast-portot, a Gearbox nekiállhatott PlayStation 2-re is átírni a Half-Life-ot. Ahogy a Sega gépére készült változat is kapott egy remek kiegészítőt (ez volt a később PC-n is megjelenő Blue Shift), úgy a Sonynak készített verzió is rendelkezett egy expanzióval. A Decay kizárólag a kétfős kooperációról (és a nyíltsisakos lövöldözés helyett inkább a logikai kihívásokról) szólt, mégpedig a legalsó képen látható két tudós főszereplésével. Bár ezt a Valve soha nem publikálta PC-re, egy ukrán csapat 2008-ban végzett a munkával, így a Half-Life: Decay ma már bárki által szabadon kipróbálható.
Forrás: Next Gen 2002/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A nebulók biztosan értékelték, hogy a Macworld magazin fotósa sötétedés után a koleszablakon keresztül kémkedik a lányokra...
Forrás: Macworld 1985/10. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
Az 1986 nyarán konzolos rovatból önálló magazinná önállósodó Famitsu második számának címlapja egy egészen egyedülálló remekmű volt!
Forrás: Famitsu #0002. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Amikor a Sierra neve még On-Line Systems volt, és amikor a cég gyakorlatilag egyeduralkodó volt az illusztrált kalandjátékok épphogy létrejött piacán, Roberta és Ken Williams elképesztő tempóban ontották az egymáshoz csak az engine és játékmenet terén kapcsolódó Hi-Res Adventure-széria új és új darabjait.
Forrás: Softline 1981/11. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Érdekes cikk, melynek végkövetkeztetése ugyanaz, mint a legtöbb hasonló „elemzésnél”: mindkét gép nagyszerű, mindkét konzolnak vannak előnyei és hátrányai, és mindenki válassza azt, amire több olyan játék van, amely tetszik neki.
Forrás: Mean Machines 1992/05. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.
Bár nyilván ma tapasztalhatjuk meg a remake-ek igazi aranykorát, a kilencvenes évek közepén, a PlayStation népszerűségét meglovagolva már volt egy óriási retróhullám. A Pitfalltól a Pongig, a Sentineltől a Gauntletig, a Paperboytól a Breakoutig rengeteg réges-régi játék kapott folytatást vagy néha akár teljes újragondolást.
A Robotron X a játéktermi eredeti 3D-be alakított, de máskülönben meg nem változtatott verziója volt. Sajnos ez kifejezetten rosszul sült el: a folyton mozgó kamera lehetetlenné tette az egész pálya belátását, és bizony a pocsék neongrafika is jóval ellenszenvesebb volt, mint a pixelgrafikás eredeti.
Forrás: Ultra Game Players #089. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Mivel a viharos sikertelenség következtében gyakorlatilag azonnal elpusztult, a Game.com nevű (nem tévedés, ez volt a gép neve!) kézikonzolra ma már nem sokan emlékeznek. Pedig a „Game Boy felnőtteknek” szlogennel hirdetett gép érdemes a figyelemre: a 21 megjelent játékra például legalább 20 leállított fejlesztés jut, ami egészen kiemelkedő arány. Főleg annak fényében, hogy a tévében futtatott hirdetések szerint a Game.com „több játékot futtat, mint amennyi agysejtetek van, idióták”. A potenciális vásárlók ilyetén kezelése feltehetően nem tett jót a masina fogadtatásának.
A mellékelt hirdetés sem túl barátságos, azon a kis gép éppen megöl egy cirkuszi akrobatát.
Forrás: Play 2002/03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Az állítással – mit állítással, felkiáltással – nem tudok egyetérteni, de azt szép látni, hogy a nyolcvanas évek elején is volt hivatalos (remélem) brit terjesztése ezeknek a kütyüknek. Igaz, a Dealer Deals cégnév nem inspirál bennem tökéletes bizodalmat, de hát ez alapján nem szabad ítélkezni.
Forrás: Acorn User 1982/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A Frank Lloyd Wright Alapítvány által Arizonában épített House of Future már 1981-ben színes tévékkel és fejlett digitális rendszerrel várt minden, a jövő iránt érdeklődő látogatót.
Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella