Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Igen sűrű hónapról számolt be a CGW magazin 1988 kora őszén: a Sierra 12 millió dolláros piaci kapitalizációt eredményező módon a tőzsdére vonult, a Broderbund akomoly összefonódási kísérletet tett a japán számítógépes piac főbb szereplőivel, az Electronic Arts pedig története során első alkalommal vált a piac legtöbb bevételt szerző amerikai videojátékos cégévé.
Forrás: Computer Gaming World #052. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Archer Maclean legelső játéka volt a Dropzone, amely 1984-ben Atari számítógépeken és Commodore 64-en hódított. Utóbbi verzió itthoni játékosai közül valószínűleg kevesen tudták, hogy a Dropzone névnek igen szép utóélete volt: a program újragondolt verziója megjelent három Nintendo-gépre és egy Sega-platfomra is, sőt, Maclean 1994-ben egy teljes folytatást is összerakott, mégpedig a bitangul hangzó Super Dropzone: Intergalactic Rescue Mission címmel. Ez eredetileg SNES-re jelent meg, de 2002-ben, illetve 2003-ban mindenki nagy meglepetésére Game Boy Advance-ra, illetve PlayStationre is átírták.
Forrás: Total Game Boy 1999/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Az IBM 1983. március 8-án, New Yorkban mutatta be a Personal Computer XT (eXtended Technology) fantázianevű termékvonalát, amelynek ezer eltérő modellje igen gyorsan piacvezető termékké vált – aztán az 1986-ban kiadott XT 286 elindult a világuralom felé is. A képen az első, 5160 számú modell látszik, 4.77 MHz-es processzorral, 128 KB memóriával és alapfelszereltségként 10 MB-os merevlemezzel. A gépet a DOS 2.1 operációs rendszer hajtotta meg, ami a legtöbb korabeli kritika szerint nagyobb előrelépés volt, mint a hardveres fejlesztések együtt.
Forrás: Flashbak. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
A Grimoire fejlesztője hajszálnyi megcsúszott a munkálatokkal, és nem sikerült az ígért 1998-ban befejeznie játékát; az végül 2017-ben jelent meg...
Forrás: PC ZED 1998/05. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
Láttuk korábban, ahogy Schumacher az F355 Challenge 2-vel játszik, hát most itt egy hasonló segás kompozíció: Alain Prost itt éppen egy párizsi Virtua Racing-automatában fotózkodik.
Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A Triax által gyártott Turbo Touch 360 már 1992-ben, 23 évvel a Steam Controller előtt érintőpadot helyezett a d-pad helyére. Körülbelül ugyanolyan sikeres volt mindkét próbálkozás...
Forrás: Electronic Gaming Monthly #042. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.
Vagy mellettem ment el a baseball egyik nagy reformja (cseppet sem kizárható lehetőség), vagy a koronavírus miatt a lánctalpas sportrobotok bevezetését is el kellett halasztani...
Forrás: Electronic Gaming Monthtly #051. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Egy kis keretes írás a Bezier-görbék mibenlétéről.
Forrás: Total Control 1999/04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Bár mindenki tudja, hogy a – mából nézve – réges-régi autós világ rendelkezett nem egy fura technológiai megoldással, ez az úrihölgyekhez és úriemberekhez tervezett hivatalos, vásárláskor rendelhető Volkswagen-kiegészítő így is eredményezhet néhány felvont szemöldököt... Az autós kávéfőző létét igen sokáig kétségbe is vonták, hiszen az egyetlen „bizonyíték” a létezésére egy 1959-es német katalógus volt, ilyesmit pedig nem lehetetlen hamisítani. Két éve aztán egy amerikai autós újságíró szerzett egy példányt Szerbiából, és bár kávét nem sikerült még főznie vele, most már legalább vannak jó képeink is a szivargyújtóról működtetett eszközről. Innen tudjuk azt is, hogy a speciális bögre alját fém borította; azt természetesen mágnes rögzítette, így a legkisebb kátyúknál talán még nem is borult a forró kávé az ember ölébe. Talán...
Forrás: The Drive. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Bár a felsoroltak közül igen kevés játék volt ténylegesen a Midway alkotása, az biztos, hogy kiadóként kiválóan válogattak a japán cégek, illetve a kisebb amerikai stúdiók kínálatából.
Forrás: Electronic Games 1982/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A fejléckép forrása: waneella