Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Több kérdésem is van, sok más mellett például a billentyűzetet formatervező (vagy a hirdetést tördelő) szakember képességeit illetően is, de most koncentráljunk arra, hogy mit jelenthet az „Ex Stock” felkiáltás a sarokban?
Forrás: Sinclair Programs 1982/05. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Bár a No One Lives Forever PS2-es verziója finoman szólva sem az a kiadás, amit a játékkal ismerkedni vágyóknak ajánlanék, azért van benne néhány érdekesség még a PC-s veteránok számára is. Az egyik a ki-tudja-miért teljesen lecserélt és nulláról újraírt zenei aláfestés; nem feltétlenül mondanám rá, hogy jobb, de a sokadik végigjátszásnál már az is érték, hogy más.
A másik dolog a hirdetésben is említett négy teljesen új pálya. Ez persze egy vad hazugság: a konzolos kiadásban három új pálya van csak – egy-egy rövidke flashback jelenet Cate fiatalkori tolvajkodós időszakára. Ezek mindig akkor aktiválódnak, amikor hősünket ellenfelei kiütik.
Forrás: Play 2002/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Őszinte leszek: a kép alapján ez nekem nem érne meg 25 millió (mai) forintot...
Forrás: BYTE 1979/06. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A roppant drámai hangú, férfias könnyekkel és beteljesített életküldetések felemlegetésével teli cikk a Team Shinsuke SNK csapatának utolsó versenyét mutatja be. Keiji Tamura ugyan bukott egy roppant csúnyát gépével, de azt saját sérülései ellenére szépen visszatolta a szerelőkhöz, és míg azok dolgoztak, addig az orvosok őt is összetákolták annyira, hogy rémesen lemaradva, de befejezze a versenyt.
Forrás: Neo Geo Freak 1995/09. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Az ember azt hiszi, hogy nagyjából képben van a kora-nyolcvanas évek európai számítógépeivel, és ekkor szembetalálja magát egy belga DAI géppel, és rájön, hogy ez nagyon nem így van...
Rendben, ne ostorozzuk magunkat annyira: a DAI 1980 végén került forgalomba, és másfél évvel később a cég már be is zárt. Feltehetően ebben része volt annak is, hogy bár a gép kiváló hardveres képességekkel rendelkezett (528x240-es felbontást is kezelt, 4 színnel), hivatalosan terjesztett szoftver egyszerűen nem létezett hozzá, mert a gyártó úgy volt vele, hogy majd mindenki azt programoz hozzá, amire neki szüksége lesz.
Forrás: Computer & Video Games #001. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Minden poklok egyik legszörnyűbbike az lehet, amikor nyomtatónk sebessége másodpercenként 10 karakter alá csökken – a folyamat hangszennyezését pedig még a jóindulatú lap is csak a „hangos” jelzővel tudja illetni...
Forrás: Antic 1985/03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Nemhogy soha nem játszottam a Noirral, de még csak nem is hallottam erről az 1996-os FMV kalandjátékról. Pedig hát a kevés visszaemlékezés szerint érdekes darab volt, feltéve, ha az ember meg tudta emészteni a borzalmas minőségű valódi felvételeket. A fő vonzerő a Chandler műveiből táplálkozó történet, valamint az 1940-es Los Angeles megannyi valós helyszínének rekreációja volt.
Forrás: Digital Diner 1997/07. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Bár úgy néz ki, mint egy olyan eszköz, amivel egy klasszikus sci-fi animében durva orbitális bombázást rendelnek el a fiatal főhős bolygója ellen, a Panasonic Cougar No7 valójában egy egyszerű rádió, igaz, a szokásosnál méretesebb kapcsolókkal és kijelzőkkel.
A rádió 1973-ban került a japán boltokba.
Forrás: NEOMECHANICA. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Mit nem értesz? 1971-es nyak- és talpmasszírozó, ami felfrissíti használóját.
Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Amikor egy licenszért sem az Ocean, sem pedig a US Gold nem hajolt le, biztosak lehettünk benne, hogy valami igen méretes szemétről van szó. Persze ez nem jelenti azt, hogy arra nem volt jelentkező, hiszen jelen példa is mutatja, hogy az Activisionnek nem voltak filmminőségi gátlásai...
Forrás: Zzap! 64 1987/01. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella