Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Vajon megéri minden idők egyik legótvarabb NES-játékát úgy megvenni, hogy kapsz hozzá egy pocsék, konzolos játékra szinte teljesen alkalmatlan (de legalább més gépre is ráköthető) joysticket?
Nos, nem.
Forrás: Banzzai 1993/02. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A holland De Beeldenstorm tévés produkciós cégből kifejlődött ElectroGIG vállalat szoftvere a Maya és a SoftImage egyik népszerű riválisa volt a kilencvenes évek közepén. Mivel a licenszdíja töredéke volt a többi szoftverének, rengeteg európai egyetemen a GIG3DGO és a GIGTIME volt jó évtizeden keresztül a videós oktatási szoftver.
Forrás: Wired (US) 1996/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A Resident Evil – Code: Veronica elvileg egy számozott, „igazi” epizódnak készült, de a Capcom és a Sega addig-addig tárgyaltak erről a rendkívül komoly ügyről, hogy az végül alcímmel ellátott mellékszálként került a boltokba. Az egész mögött az állt, hogy a Sega a sorozat playstationös sikerét látva fizetett a Capcomnak egy exkluzív Resident Evil-részért, így a Code Veronica csak Dreamcastra jelent meg.
Legalábbis az első évben: a haldokló konzolon az eladási számok olyan gyengék maradtak, hogy aktiválódott a szerződés egyik titkos kitétele, és így egy kibővített verzió, az itt hirdetett Code: Veronica X villámgyorsan megjelenhetett PlayStation 2-re.
Forrás: Next Generation 2001/08. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A MicroDeal nem a kreativitásáról maradt emlékezetes kiadó. Nem, a MicroDeal még a nyolcvanas évek elejének trademark-vadnyugatán is legendásan pofátlan másolónak számított. Ez már a cég kabalafiguráján is azonnal látható: Cuthbertet egyértelműen a Mad Magazinból kölcsönözték, csak azért, hogy sikeres játékok sokszor primitív másolataiba tegyék bele.
A Cuthbert Goes Digging a Space Panic alapján készült.
A Cuthbert Goes Walkabout az Amidar másolata volt.
A Cuthbert in Space a Joustot rajzolta át.
A Cuthbert in the Mines alapja a Frogger volt.
A Cuthbert in the Cooler a Mr. Do! és az Oh Mummy keveréke volt.
A Cuthbert in the Jungle a Pitfall! klónja volt.
A King Cuthbert pedig nyilvánvalóan egy ezeregyedik ócska Donkey Kong volt...
Forrás: Dragon User 1983/12. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
A BloodRayne azon igen ritka játékfranchise-ok közé tartozik, amelyekből több film született, mint amennyi játék. (Oké, csak akkor, ha a remake-eket, HD-újrakiadásokat nem számítjuk.) Az Uwe Boll által rendezett első filmről gondolom sokan hallottak, de ennek később született két, már csak DVD-re érkező folytatása is, valamint egy borzalmasan rossz önparódia Bolltól Blubberella néven.
Forrás: Xbox Nation 2002/tél. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Az STD cégnéven sokadjára is meglehetősen nehéz átlendülni... Ezt leszámítva csinosan összerakott hirdetésről van szó, még akkor is, ha a reklámozott termék nyilván nem volt annyira jó, mint ahogy azt ígérték; a kor borzalmas marketingcsúsztatását például itt is megtaláljuk: a slow motion gomb például nem lelassította a játékot, hanem a Start gombot aktiválta viharos tempóban. Ez még azoknál a játékoknál sem nevezhető lassításnak, ahol ez tényleg leállította, majd újraindította a programot, nem is szólva azokról a játékokról, ahol ez mondjuk a térképet avagy valami menüt, karakterlapot, képességlistát nyitott meg.
Forrás: EGM2 1994/08. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
A Macintosh már Amerikában sem volt igazi játékplatform, és a helyzet bizony Japánban sem volt sokkal jobb. 1993 tavaszán például az Aquazone című alig-interaktív akvárium-szimulátor volt a rovat sztárja, amit néhány régi SimMaxis-játék lokalizált kiadása, illetve Masamichi Ito (a 2004-es Berserk anime rendezője) fura interaktív CD-s mesekönyve, a Cellofania követett a lelkendezési listán.
Ami az eladásokat illeti, ott kicsit komolyabb dolgokat találunk: a Journeyman Project van az élen, azt pedig a Microsoft Flight Simulator, az Iron Helix, az angolul Sid Meier’s Civilization Master Players’ Edition címmel (és egy egérpaddal) megjelent Civ-verzió, majd a tökéletes angolsággal Zuichoh Funcy névre keresztelt mahjong-játék követte. Ebben ellenfeleink fiatal, ledér anime-lányok voltak, és sajnálatosan ez meg is magyarázza az előkelő helyezést...
Forrás: Super Soft Hot Information 1993/04. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Nem ez az első reklám, ami nem a hirdetett játékot akarja bemutatni, hanem úgy veszi, hogy azt már mindenki ismeri, így aztán elég a megjelenési dátumot sulykolni. (Speciel a The Tone Rebellion végül nem a Broderbundnál, és csak novemberben jelent meg, de hát erre valószínűleg senki nem számított, amikor megírták a szöveget.)
Amúgy egy igen fura, akár a szürreális jelzővel is illethető RTS-ről van szó, ami ugyan semmilyen értelemben nem volt tökéletes, de legalább más akart lenni, mint a tankrohamos műfajtársak 99%-a.
Forrás: PC Games 1997/08. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A Photoshop előtt bizony tollal kellett odarajzolni azokat az infravörös fénypászmákat a képre.
Forrás: Playboy 1977/04. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.
1976, amikor egy IT-cég hirdetése még a teljes Wikipédia-oldaluk beillesztéséből állt. És komolyan egyszerre gyártottak távírót és modemet?
Forrás: InterPress Magazin 1976/01. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella