Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Láttuk már a midwayi csata japán feldolgozását, hát következzen most a waterlooi ütközet francia megvalósítása! Rendben, ez nem teljesen francia program, sőt, alig az: a helyi kiadást végezte csak a Ubisoft, maga a program, a Battleground 3: Waterloo, ugyanis az amerikai Talonsoft stúdiónál készült.

A francia kiadó csak annyiban folyt bele a játék dolgaiba, hogy lecseréltették az eredeti, finoman szólva sem túl előnyös borítót erre a kaotikus, barna, de legalább nem taszító dobozképre.

Forrás: Univers Jeux & Micro 1996/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

VIC-20-on még parádés grafikai erődemonstrációnak számított, ZX Spectrumon viszont már csak azt tudta megmutatni, a Tower of Evil, hogy az Atic Atac után fél évvel mivel nem kellett volna már előhozakodni...

Az 1984-es brit korszellemet viszont kiválóan jelzi, hogy a játékbeli megmentendő hercegnőt Dianának hívták.


Forrás: Crash 1984/05. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

1998-at írjuk, és a japán Saturn-tulajdonosok a nyálukat csorgatva olvashattak az első három Wizardryt összegyűjtő Llylgamyn Saga közelgő új verziójáról. Ahogy a képeken is látszik, különösebben nem nyúltak bele az akkor már 17 esztendős játékba; olyannyira nem, hogy az első részbe még színeket se nagyon pakoltak.

Forrás: Dreamcast Magazine 1998.11.27.. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.


Megkapóan professzionális és látványos reklám a Gravis márkájú hangkártyák magyar forgalmazójától, exta bónuszként nettó árakkal.

Forrás: PC-X 1994/10. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.

A „játékról egy szót se!” jellegű marketing egy tökéletes példája. Oké, az kiderült belőle, hogy 15 fegyver van benne, de az már nem, hogy a szöveg írója nem akciójátékos értelemben használta a szót: a Baldies ugyanis egy RTS, és 15 eltérő egységet, illetve varázslatot fogunk látni benne.

Az persze már igaz, hogy nem egy normális RTS, hiszen a szőrösök ellen vívott háború során elég furcsa dolgok történnek meg. Az egy dolog, hogy robbanó teheneket és harci nyulakat is lehet gyártani, de az már a stílus minden rajongóját sokkolni fogja, hogy az egységeket nem lehet a megszokott módon irányítani. Nem, a katonák saját, ostoba fejük után mennek, bután bandukolva a tájon, kitűnő érzékkel belegyalogolva minden gyalogsági aknába. Aki szeretné magát rekordidő alatt felidegesíteni, annak mindenképpen ajánlom!


Forrás: Ultra Game Players 1996/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A nagybetűs Számítógép-Korszak, avagy a ’80-as évek legelején a legtöbben nem tudták, hogy egy ilyen készülék mire is jó – már persze az eladó valószínűsíthető „mindenre és bármire” ígéretén túl. Noha ez a cikk nyilván nem tudott mindent elmondani egy mikroszámítógép használatáról, bevezetőnek jó; és mindenképpen több, mint amit én tudtam a Commodore 64 vagy a ZX Spectrum első bekapcsolásakor.

Forrás: Compute’s Gazette 1983/08. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Kevés régi cikk van, amelynek minden mondata arany, de hát mind ismerjük már annyira a Club Nintendo hazai mutációját, hogy jól tudjuk: ez a lap ilyen volt.

Korrektorok csak óvatosan olvassák, és nem is csak minden idők legkevésbé indokolható „?!”-használata miatt.

Ösztőn, Ravaszság és Űtőhasználat legyen veletek a kompjuter ellen is!

Forrás: Club Nintendo Magazin 1993/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Régi videojáték-hirdetések után túrtam a netet, amikor rátaláltam ennek az 1988-as filmnek a poszterére – és nem tudtam megállni, hogy ne osszam meg itt is. Igen, annak ellenére is, hogy konkrétan videojátékokhoz semmi köze nincs; bár egy jó kalandjátékot könnyen belelátok a futurisztikus tájba. Felteszem, maga a film nézhetetlen szemét, már csak azért is, mert beletekergetve nemhogy a fantasztikus világot, de még a színvilágot sem sikerült ott megvalósítani.


Forrás: Matchbox Cine. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Az 1986-os brit viszonyokhoz képest hihetetlenül látványos reklám próbálja népszerűsíteni a Sapienst; még akkor is, ha a fotogén és borotvált neandervölgyi úr, bizonyos Torgan szakállát feltehetően utólag satírozta a képre valaki.

Mint szinte az összes Loriciels-játék, a Sapiens is sokkal jobb volt messziről nézve, mint tényleg játszva – még akkor is, ha itt például a fejlesztők hárommillió képernyőt ígértek a „perspektivikus fraktálnézet-algoritmusok” névre keresztelt programozási újítást használva. Nem, ennek a nyolcvanas években sem volt értelme...

Forrás: The Games Machine 1988/02. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A lyukszalag a kazetták és lemezek előtti időszak egyik adathordozója volt, ezzel az egységgel pedig soros porton keresztül lehetett gyorsan beolvasni a lyuggatott szalagokról a programokat. Aki kíváncsi rá, hogy az összeszerelendő kitként árult hardvereszköz pontosan miként is működött, annak ajánlom a készülék kézikönyvét.

Forrás: BYTE 1977/02. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.