Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Ha már valaki kitalálta a Mission: Alien Termination címet, vajon azt miért rejtette el később a Codename MAT rövidítés mögé? Mindegy, ez azon kevés játékok közé tartozik, amelyek esetében pontosan ismerjük a célközönséget: a program a 13 esztendős fiúknak készült, hiszen a kerettörténet szerint az emberiség minden tudását egy ilyen idős srácba töltötték bele, hogy mentse meg ő az univerzumot.

Forrás: Crash 1984/07. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Az Imagineer kiadó, a nyugati játékok elsőszámú japán neppere komolyan vette munkáját: míg mások megelégedtek a programok lefordításával, addig ők, ha kellett, belenyúltak mind a játékokba, mind pedig a körítésbe is.

Az Amerikában és Európában is szottyos borítókat kapott SimAnt például Japánban ultramenő krómrovart kapott, feltehetően azért, mert valaki szó szerint vette a „the electronic ant colony” szlogent. És bár a Powermonger nyugaton is kifejezetten klassz borítót viselt, a különféle tábornokok (istenek?) japán verzióira sem lehet egyetlen rossz szavunk sem.


Forrás: The Super Famicom 1993. március 3.. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Láttuk már többször (1, 2), hogy a nyolcvanas évek egyik nagy informatikai problémáját a képdigitalizálás jelentette. Bár megannyi, elvileg erre szolgáló eszközt lehetett kapni, ezek teljesítménye mai szemmel inkább hasonlít művészi Photoshop-plugin munkájára, mint komolyan gondolt szkennelésre. E cikkben az eredeti, fekete-fehér kijelzővel szerelt Macintosh-ra kapható célgépeket eresztették össze a teszterek.

Forrás: Macworld 1985/04. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Nyugatnémet játékeladási toplista 1986 kora tavaszáról, elvileg egyenesen a disztribútori-kiadói hálózatoktól származó adatok alapján. A platformok közt megjelenő Schneider az Amstrad CPC számítógépek helyi neve volt.

Forrás: ASM 1986/03. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Végre, valaki helyretette az állati véglényeket! Túl régóta úszkáltak nagy pofával körülöttünk, de ezt aztán nem teszik (sejt)zsebre!


Forrás: Amiga Format 1990/12. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Bár ma – számomra – nem valami élvezetesek, a Turok-sorozat első epizódjai igazi system seller játékok voltak; és a rendszer itt néha a 3Dfx-kártyákat, néha pedig a  Nintendo 64-konzolokat jelentette. Utóbbi csoport kicsit jobban járt: a harmadik Turok, az erős multiplayer-résszel rendelkező Shadow of Oblivion már nem jelent meg számítógépekre.

Forrás: Total Control 1998/01. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.


Bármilyen szomorúan is hangzik, e reklámot látva valahol érthető, hogy nem sokan adtak esélyt az amúgy remek, sőt, hajszálnyi jóindulattal akár forradalminak is nevezhető System Shocknak. A botrányos renderek szörnyű keveréke és a bénán válogatott screenshotok mindent megtettek azért, hogy elvegyék az ember kedvét a Looking Glass játékától.

Forrás: Computer Gaming World #118. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

A hirdetésen látható, pénztárgép-szalagra* nyomtató Axiom IMP 2 a maga 800 dolláros árával kifejezetten olcsó választás volt, ami tökéletesen jelzi, hogy 1980-ban milyen szörnyen drága hobbi is volt a számítástechnika.

*na de háromféle szélességűre is!


Forrás: BYTE 1980/03. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Ma, a beépített hangkártyák korszakában már nehéz elképzelni, hogy hosszú éveken keresztül a legtöbb PC-használó néhány fülsértő csipogáson kívül más hangokat nem tudott előcsalni készülékéből, és hogy ezért még a korai Sound Blasterek is mekkora előrelépést jelentettek.

Forrás: PC Zone 1993/04. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Bár új hőst használt, a Price of Magik így is a sikeres Red Moon folytatása volt – ezért is meglepő, hogy erre a reklám egyetlen szóval sem utal. Igaz, az is csak áttételesen derül ki róla, hogy egy szöveges kalandjátékról van szó, szóval lehet ez mind tudatos döntés volt...


Forrás: Amtix 1986/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.