Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Oké, ennek a képnek az égegyadta világon semmi köze nincs a videojátékokhoz azt leszámítva, hogy egy Nintendo-centrikus brit magazinban jelent meg, de annyira megragadott a tördelés és a grafikus design agresszívan otromba kombinációja, hogy muszáj volt megosztanom másokkal is. Szenvedjetek ti is!
Forrás: Nintendo Magazine System 1993/02. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Sajnos két évvel lecsúsztam arról, hogy igazán tökéletes időzítéssel tudjam gyengéden kigúnyolni a Super Baseball 2020 robotokról és sűrű sportolóhalálról álmodozó fejlesztőit, de hát jobb későn, mint soha. Az igazi luxusként három oldalon terpeszkedő hirdetés minden modern elvárásomnak megfelel, ráadásul még informatív is a baseball-dobások tekintetében, szóval akárki is tervezte azt, fogadja elismerésemet!
Forrás: Electronic Gaming Monthly #050. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
A NASA bő évtizede már VR segítségével is képzi űrhajósait, de a szervezet viszonya a technológiával sokkal régebbre nyúlik vissza. A fényképen a VIEW (Virtual Interface Environment Workstation, mert mindenhez kell rövidítés) nevű rendszer látható, melynek a headseten kívül része volt a DataGlove mozgásérzékelő kesztyű, a szenzorokkal teli DataSuit öltözet, illetve a kicsit ismerős nevű EyePhone nevű audiovizuális kommunikációs rendszer is. Az Ames Aerospace által finanszírozott fejlesztés a VPL Research cégnél zajlott. A készülék elvileg elkészült, és azt a megbízhatónak minősített kormányszervek és vállalatok meg is vásárolhatták, de arról már nincs sok hír, hogy ezt a gyakorlatban végül ki és mire is használta.
A fénykép 1990-ben készült.
Forrás: Reddit. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Ki gondolta volna, hogy a spectrumos körökben legalább névről ismert Abu Simbel Profanation egy trilógia záró darabja volt? Oké, biztos sokan tudták ezt, de nekem új információ volt, hogy a kor talán legismertebb spanyol játékának volt két előzménye is: a Saimazoom, illetve az itt hirdetett, magyarul kicsit furcsán hangzó Babaliba.
Az ismertebb harmadik résztől eltérően az elődök felülnézetes grafikát használtak. Sőt, sok különbség ezen túl sem volt köztük, hiszen a Babaliba elkészítésére Víctor Ruiz mindössze néhány hónapot szánt/kapott.
Forrás: ZX Shed Reloaded 2009/07. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Az 1998-as Las Vegas International Pinball Championships gyakorló szakaszán mutatja meg a kalapos úriember, hogy a világ leginkább kitekert testhelyzete is alkalmas lehet flipperezésre.
Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Kifejezetten igényes reklám, egy vélhetően kicsit megzavarodott, de mégiscsak igazi koalával. Majdnem jár a maximum pont, de aztán észrevettem, hogy a sajtó által is kedvelt termék nevét valahogy sikerült lehagyni az oldalról...
Forrás: Megacomp 1990/01-02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Amikor az eredeti PlayStation megjelent, a sikertől megrészegült amerikai Sony mindent elkövetett azért, hogy a legmodernebb, új korszakot nyitó konzolként prezentálja azt. Igen, akár annak árán is, hogy fantasztikus játékok egész seregétől tagadják meg az engedélyt a nyugati megjelenésre, pusztán azért, mert azok 2D-s játékmenettel vagy grafikával rendelkeztek. A teljesen elmebeteg szabály az ezredfordulóig nehezítette a fejlesztők életét: egy rakás japán játék nem jelenhetett meg Amerikában, ahol pedig végül mégis sikerült ezt elintézni, azok meg nem kapták meg a szokásos marketingtámogatást.
Forrás: Ultra Game Players 1996/10. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.
Bár a Famicom piacvezető helyzete 1986-ban már szilárd volt, a Dragon Quest egészen új szintre emelte a konzol (és a szerepjátékok) japán népszerűségét. A Nintendo japán szárnya biztos volt benne, hogy ugyanez fog bekövetkezni akkor is, amikor a játék megjelenik Amerikában is, így gyakorlatilag kötelezővé tették a program lefordítását és bőkezű marketingjét nyugati kollégáiknak. Ennek része volt a rendkívül népszerű Nintendo Power magazin sokhónapos cikksorozata is, amelyben az alapoktól kezdve mutatták be a szerepjátékokat a korábban ilyesmit még nem nagyon látó konzolos játékosoknak.
A NES-piac azonban teljesen másképp működött, és Amerika csak a pörgős akciójátékokat és persze a sportjátékokat fogyasztotta – így aztán akármennyire is nyugati stílusú rajzokkal próbálták meg eladni az eredetileg Akira Toriyama által rajzolt programot, a jogi problémák miatt Dragon Warrior címen megjelent program óriásit bukott; akkorát, hogy a Nintendóra ragadt példányok tízezreitől végül a magazin karácsonyi számához csomagolva tudtak csak megszabadulni.
Forrás: Nintendo Power #006. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Egyik kedvenc Spectrum-játékom volt a Scuba Dive, ami egyben valószínűleg legelső horror-élményem is volt. Ma persze elég nehéz elképzelni, hogy akkor megrettentem a cápáktól és polipoktól, de akkoriban tényleg annyira rettegtem ezektől, hogy két-három extrém óvatos lemerülés után mindig betöltöttem valami másik, jóval relaxálóbb programot...
Forrás: Personal Computer Games 1984/03. A bejegyzéshez jelenleg 12 hozzászólás van.
Az 1983-as CES kiállítás egyik legünnepeltebb újítása az Ultravision volt, lényegében egy rendes tévébe épített konzol-számítógép hibrid. A gépet a prototípus sikeres bemutatását követően azonnal elkezdte hirdetni a cég; ez viszont hibának bizonyult, mert a a piac összeomlása közepette nem sikerült sem előrendelőket, sem befektetőket találni. A fejlesztést végül leállították, és a két tervezett saját játék közül is csak az egyiket mentette meg az Atari: a Condor Attack végül általános apátiát kiváltva Atari 2600-on megjelent.
Forrás: Electronic Fun with Computers & Games 1983/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella