Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Szimplán magamból kiindulva úgy vélem, hogy a Lucasfilm Games harmadik játékának, a The Eidolonnak a nevét mára sokan elfelejtettük, pedig amikor 1985-ben megjelent, óriásit szólt. Ez megint egy olyan program volt, amely akkoriban sokkal nagyobbnak tűnt: rendkívül ködös emlékeim szerint napestig képes voltam kóborolni a végtelen, kiismerhetetlen labirintusokban, amelyek e térképek szerint talán nem is voltak annyira kolosszális méretűek és kaotikusak, mint ahogy én oktondi módon gondoltam...

Forrás: Zzap! 64 1986/04. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.

Nem vagyok biztos benne, hogy pontosan értem, hogy mit is akar eladni nekem ez az 1983-as reklám... Már csak azért sem, mert tudomásom szerint minden Spectrum képes volt a 256x192-es felbontásra, és a játékok túlnyomó része is ennyi pixelt használt.


Forrás: ZX Computing 1983/10-11. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.

Korábban megtaláltam már az eredeti, Famicom Disk Systemre megjelent Legend of Zelda első, a Famitsu magazin legelső számában megjelent tesztjének értékelését, de a munkájukat komolyan vevő szkennelőknek köszönhetően ma már a teljes cikket is be tudom mutatni. Az értékelőrendszer még most is bizarr (a négy tesztelő öt-öt kategóriában osztályozta a játékokat, mégpedig ki-tudja-miért az időjárás-jelentések ikonjait átvéve), de a szöveg így már kellő kontextust tud biztosítani ehhez.

Forrás: Famitsu #0001. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Egyrészt szép példa arra, amikor az illusztráció és a tartalom zéró összefüggésben vannak, másrészt pedig érdekes magyar árlista 1993-ból. No Name márkájú lemezek, Commodore 64-re húzható porvédők, és az általam sosem értett funkciójú, de így is igen elterjedt monitorfilterek is tobzódnak a listán.

Forrás: Commodore Világ Különszám 1993. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

A digitális tervezési lehetőségek megjelenése előtt a processzorok létrehozása, majd tesztelése pokoli komplex feladat volt. Persze ez nem változott meg, de szerintem a legtöbb mérnök örül, hogy ma már nem lepedőnyi tervrajzot és mikroszkópot kell használnia a munkájához...


Forrás: BYTE 1979/02. A bejegyzéshez jelenleg 17 hozzászólás van.

Amennyiben szeretnél belépni a PlayStation kiberbirodalmába, nem árt, ha álmodból felkeltve is tudod, hogy mi az a Gouraud-shading, illetve, ha minden precizitást nélkülözve el tudod magyarázni, hogy mit nem jelent a hologram szó.

Forrás: Official PlayStation Magazine (UK) 1995/11. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.


A Game Boy Advance elképesztő játékdömpingjében sajnos elsikkadt ez a remek játék; olyannyira, hogy a fejlesztő kanadai Orbital Media több játékot nem is készített.

A fura nevű, fura reklámmal hirdetett Scurge: Hive egy nagyszerű akciójáték volt, rendkívül erős Metroid-ihlettel; azon túl is, hogy itt is egy női fejvadásszal kellett egy idegen parazitákkal teli bolygón vadulni. Remek látvány és zene, kiváló fejtörők és harcrendszer, valamint az izometrikus nézet ellenére is nagyszerű irányíthatóság jellemzi a játékot.

Forrás: NGamer 2006/11. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Az augusztusi szám meghirdette a temérdek játékmagazint publikáló brit EMAP által szervezett második ECES kiállítást, a szeptemberi újság pedig már bejelentette, hogy a show elmarad, a rendezvényt törölték. Az érdekes a dologban az, hogy ez egyáltalán nem igaz: az ECES 1991 az eredetileg meghirdetett napokon és helyszínen megrendezésre került, éppcsak a nagyközönség nem tehette be a lábát oda.

Az ok: egy évvel korábban az ECES egyben a Mega Drive nagy csinnadrattával kísért, japán cégekkel teli európai premierje is volt, így aztán mindenki igyekezett ott megjelenni – 1991-ben viszont már semmi ilyen rangos esemény nem kísérte a show-t, így aztán arra alig lehetett kiállítókat szerezni. A rendezők emiatt nyilvánosan ugyan törölték az eseményt, de mivel a partnerek és a külföldi sajtó képviselői már nagy költségekbe verték magukat, a bulit a lehető legkisebb hírveréssel mégiscsak megtartották. Az eredmény: minden rivális sajtótermék rajtuk röhögött, a partnerek megsértődtek, ECES kiállítást pedig soha többet nem tartottak.

Forrás: Mean Machines 1991/08 és 1991/09. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Kifejezetten érdekes híroldal egy 1984-es brit Commodore 64-magazinból. Legfelül A The Great Space Race-t istenítő beszámolót találjuk, amely a sosemlátott grafikai trükkök mellett azt emeli ki, hogy a játék minden idők legdrágább számítógépes játéka lesz – a 250 ezer fontos büdzsé 1984-ben tényleg őrjítően nagy összeg volt. A platform játékkínálatát jól ismerőknek persze feltűnhet, hogy ilyen nevű játék sosem jelent meg – a program ugyan elkészült ZX Spectrumra, de ott olyan orbitálisan nagyot bukott, hogy a félkész C64-átirat tervét azonnal kaszálták, és a Legend Software 1985-ben be is zárta kapuit.

A második hír a mások sikereit pofátlanul másoló minikiadók alkonyának kezdetéről szól: az eleinte szinte kizárólag ilyesféle fejlesztésekkel foglalkozó Microdealt az Activision perelte be. Függetlenül attól, hogy több beszámoló szerint voltak olyan platformok, ahol a Cuthbert in the Jungle (avagy amerikai címén a Trapfall) játszhatóbb volt, mint a Pitfall!, az ennyire durva másolat készítése tényleg nem etikus dolog.

És végül jöjjön a harmadik hír, amit nem bírtam megfejteni. Áprilisi tréfa októberben? Valami 2022-es shitpost átcsúszott valami időkapun? Vagy tényleg újításnak, ráadásul videojátékos vonatkozású újításnak számított egy átlátszó vonalzó?!


Forrás: Your 64 1984/10. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.


Ki tudja, hogy mennyire volt jó ötlet az „annyira őrjítően jó, hogy betöri az arcodat” szlogennel reklámozni az Xbox európai startját is feldobó Mad Dash Racinget... Igaz, a versenyfutós játék nem volt igazán jó (sőt), szóval azonnali bukása nem varrható az agresszív marketing nyakába.

Egy dolog van, ami miatt mégis emlékezhetünk rá: ez volt az első játék, ami megjelent a konzolra; valamiért az Eidos már kilenc nappal a gép amerikai boltokba kerülése előtt a polcokra tette azt.

Forrás: Xbox Magazine 2002/03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.