Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Nyilván nem irigylem azt a reklámipari szakembert, akinek pár szóban kellett megfogalmaznia, hogy a Chupa Chups nyalókák miért is kiemelten közeli partnerei a videojátékok kedvelőinek, de azt hiszem kimondhatjuk: vélhetően nem hánykolódott hosszú éjszakákon át, mire ezt a reklámot sikerült megszülnie...
Forrás: Mega Action 1993/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Bizony, volt idő, amikor a LucasArts játékait a Konami terjesztette Amerikában; méghozzá ebben az esetben egész jól sikerült marketing kíséretében. (Még akkor is, ha én voltam anyámmal Slayer-koncerten, és semmi félelmetes nem volt benne.)
Forrás: Electronic Gaming Monthly #052. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Bár a Shadow of the Beast finoman szólva sem volt jó játék, a fantasztikus grafika, a nagyszerű zenék és a páratlan borítókép hatására óriási sikerré vált.
Mivel Roger Dean inkább a saját örömére festett, és nem igazán zavarták az adott játék jellemzői, így ez a borító sem igazán illik a Beast tartalmához. A 2016-os remake azonban végre rendet tett, és abban már szerepel egy rövid szakasz, amit a rozsdavörös fák és a bizarr sziklák dominálnak.
Forrás: Amiga Format 1989/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
New York főrendőre, William P. O’Brien semmisít meg egy illegálisnak minősített flipperasztalt egy brooklyni raktárban. Igen, a flippereket 1941-ben szerencsejátéknak minősítette a szövetségi kormány, és betiltotta azokat. Egyes városokban a tiltás csak a hetvenes években szűnt meg. A legvadabbul a New York-i rendőrség lépett fel a flipperasztalok és azok üzemeltetői ellen: az alkoholtilalom időszakát idézően agresszív razziák során több ezer flipperasztalt gyűjtöttek össze, amelyeket a rendőrkapitány és a polgármester a sajtó képviselői előtt a munkát kifejezetten élvezve szétvertek, a roncsokat pedig nemtelen egyszerűséggel a város folyóiba szórták. Természetesen ez csak azokra az asztalokra volt érvényes, amelyek gazdái nem fizettek védelmi pénzt a rendőrségnek.
A fotó 1942-ben készült.
Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Amikor a Nintendo amerikai marketingesei megkapták a nehéz feladatot, miszerint el kell adniuk a Dragon Questet a témához mit sem konyító helyi közönségnek, a munkát azzal kezdték, hogy átalakították a játékot. A nevet egy társasjáték miatt volt muszáj lecserélni, de az Akira Toriyama rajzaira építő látványt már önszorgalomból alakították a egy jóval hétköznapibb nyugati fantasyvá. A ravasz csel nem jött be, a Dragon Warrior sokezer megmaradt, eladhatatlannak bélyegzett példányát így végül a Nintendo Power magazin mellé csomagolták karácsonykor...
Forrás: Nintendo Power #008. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Egyrészt nem, másrészt pedig „feltétel nélküli garancia”, azzal a feltétellel, hogy normál használatról van szó...
Forrás: The Games Machine 1987/12-1988/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Egyfelől természetesen „némi” csalással ér fel, hogy a hat ótvar minijátékot hat nagyszerű játékként prezentálta a Nintendo, a másik oldalról azonban a célközönség tökéletes ismeretéről szól, hogy a NES-es műanyagpisztolyt az új konzolon már plasztik rakétavetőre cserélték.
Forrás: Nintendo Power #035. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A fénykép egy orvosi konferencia során 1936-ban készült a vancouveri Hotel Vancouverben, és az IBM kis bemutatótermét ábrázolja. A háttérben nyilvántartó, adatrendező és szortírozógépek láthatók, a hölgy pedig egy vadonatúj Electromatic elektromos írógépen dolgozik.
Forrás: City of Vancouver Archives. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Bár nem biztos, hogy én is ezeket a programokat tettem volna a címlapra*, az biztos, hogy az első magyar Commodore-centrikus magazin igényes borítóval debütált.
*A képernyőből ítélve persze nem a honi szerkesztőség állította össze a kompozíciót.
Forrás: Commodore Újság 1986/01. A bejegyzéshez jelenleg 18 hozzászólás van.
Ken Williams, az akkor On-Line Systemsnek hívott cég vezetője 1981-ben már hat, grafikával is rendelkező Apple II-játék elkészítésén volt túl, így a Softline magazin felkérésére cikksorozatot indított a hardver programozásának finomságairól.
Forrás: Softline 1981/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella