Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Bár a borítófestmény természetesen nem teljesen úgy néz ki, mint a játék, a Firetrack borítója így is sikeresen vette át a shoot ’em up egyedi stílusát, beleértve a fura alakú űrhajót is.

Forrás: Zzap! 64 1987/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Még ha a cosplay kifejezést nem is ismerték a ’90-es évek legelején Európában, a jelenség azért nem volt teljesen példátlan. Igaz, ekkor még nem valami önszerveződő hobbiként, hanem a magazinok egyik közösségépítő próbálkozásaként volt ismert a játékbeli jelmezek készítése. Bár a minőség finoman szólva sem közelíti meg az akkor már évtizedek óta anime-karaktereket cosplayelő japán játékosok alkotásait, így is kifejezetten aranyos a legtöbb fotó.

Viszont az a Dynamite Dux-próbálkozás inkább idéz meg az emberben alvásparalízis alatt látott rémálom-démont, mint játékbeli karaktert.

Forrás: Sega Power 1990/12. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Egy kicsit csapongó, de így is lebilincselően érdekes beszámoló arról, hogy 1984-ben Magyarországon miként is működött a civil, intézeteken és hatóságokon kívüli számítógépes világ.


Forrás: Mikro Magazin 1984/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Rotox – a férfi, a kiborg, a játék. (És matrica!)

A grafikus valószínűleg horrorisztikusan fenyegetőnek szánta a címlapképet, de ebből nekem nem sok jön át; az agy fekete lyukában teljesen anatómiaellenes csápok által tartott szem inkább komikussá teszi a rajzot.

Forrás: CU Amiga 1990/08. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Kíváncsi lennék, hogy volt-e bármi igazság abban, hogy a Pentium III processzorok (és főleg az itt reklámozott Katmai-széria) gyorsítottak az internetböngészésen, vagy ez csak a kihagyhatatlan marketingmaszlag volt.

Forrás: Arcade 1999/05. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

A hirdetés nem sokat árul el a Detonator Orgun anime alapján készült program játékmenetéről, pedig valószínűleg sokakat érdekelt volna, hogy a CD-s megjelenés ellenére sem valami vadító videókkal teli akciójátékról van szó, hanem egy viszonylag egyszerű, állóképekkel teli japán stílusú kalandjátékról.

Sebaj, legalább a reklám remekül néz ki!


Forrás: BEEP! Mega Drive 1992/05. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


1981 legvégén e mikroszámítógépek voltak versenyben a brit felhasználók kegyeiért. Alig egy évvel később a ZX Spectrum és a Commodore 64 megjelenésével a kevésbé népszerű platformok helyzete tarthatatlanná vált.

Forrás: Computer & Video Games #003. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Többször kritizáltam már az „egy felületen több teljesen eltérő játék” felépítésű hirdetéseket, de meg kell mondanom, speciel ezzel a darabbal semmiféle problémám nincs.

Forrás: Edge #003. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A Pac-Man volt az első, igazán mainstream videojáték, és az ettől komolyan meglepődött társadalom nem tudta, hogy erre miként kellene reagálnia. Az egyszerű merchandise áradata mellett ezért készülhetett több úgynevezett vicckönyv is az apró sárga karakter főszereplésével. Az egyiket Mike Thaler írta, feltehetően részegen, hiszen az egész kötet a „pac”, illetve a „dot” szavakra épülő, egész elvadultan szarszamétfos szóviccekre épült. A minőségről talán ez az oldalpár is beszámol... és igen, a bátor író rögvest megismételte az egyik „poénját”!


Forrás: 1900 HOTDOG. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Bizony, ilyen kegyetlen következménye is lehet annak, ha az ember felelőtlen módon nekiáll fogadni a Carmageddon II díjesélyeiről...

A képet jelentősen szórakoztatóbbá teszi, hogy ez a PC Zone-t szerkesztő, saját alsó felét kényszerűen falatozó Charlie Brooker ugyanaz a Charlie Brooker, aki bő évtizeddel később kitalálta és képernyőkre menedzselte a Black Mirror tévésorozatot...

Forrás: PC Zone #074. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.