Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Az 1982-es Devil’s Dare flipperasztal a korszakhoz képest meglepően gonosz ördögábrázolása.

Az addig kifejezetten családbarát Gottliebnek ez volt az első „extrém” flippere, és ehhez egy új grafikust is le kellett igazolniuk. Doug Watson ki is tett magáért, olyannyira, hogy festményét a vállalat vezetősége túlontúl radikálisnak minősítette. Végül Dave Moore-ral alakíttatták át a képet, a mezítelen zöld démonnőket az itt látható kebelmentes démonurakká alakítva, és kicsit igazítva az ördög eredetileg jóval csorbább fogazatán is.

Forrás: Flickr. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A hirdetés fantasztikus, a hardver ígéretei mesésen hangzanak, de sok-sok év távlatából már jól tudjuk, hogy a Super Advantage nem működött olyan jól, mint egy játéktermi joystick. A legfőbb hibája a nem mikrokapcsolós, hanem membrános kar volt, ami alapvető különbséget jelentett a gyorsaság és a precizitás terén; igaz, egy sima SNES-kontrollerhez képest még így is előrelépés volt.

Forrás: Electronic Gaming Monthly #039. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Így nézett ki 1944-ben egy éppen használt diktafon. A fotón a kifogástalan öltözetű, de pipáját forgácsosra rágó Cyril Hague látható, a kanadai Pacific Mills cég vezetője.

Forrás: City of Vancouver Archives. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

1) a Star Goose cím minden dicséretet megérdemel.

2) e játék fejlesztési útja a szokásosnál is több kunkort írt le: eredetileg egy futurisztikus versenyjáték lett volna, méghozzá azzal az engine-nel, amelynek újrahasznosított verziója a harmadik képkockán látható.


Forrás: The One 1988/11. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Ma már természetesen egyik történet sem hangzik olyan forradalminak, mint 32 évvel ezelőtt, és meglehet, már akkor sem volt kizárólag az Amiga kiváltsága a sok felhozott lehetőség és szoftver, de az Amiga platform hirdetései közül egyelőre mégis ez a kedvencem.

Forrás: Amiga World 1990/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Nehéz elképzelni, hogy ha kifejezetten számítógép-használatra tervezték ezt az ósdi tikfa íróasztalt, hogyan lett ilyen, már ránézésre is rém kényelmetlen az egész. A billentyűzet mellett semmi hely nincs a kezeknek, a lábakat a szépen faragott deszka kínozza, és pár centire a füleinktől zúgott a ménkű nagy nyomtató.

(Érdemes megnézni a furán aprónak tűnő modell körvonalait – 1979-ben, Photoshop híján nem lehetett egyszerű feladat körbevágni ilyen komplex alakokat.)

Forrás: BYTE 1979/12. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Bár az – mai szóhasználattal élve – esport már létezett harminc, sőt, negyven éve is, a jól szervezett, profi események sokhelyütt csak a kilencvenes években jelentek meg, amikor a konzolgyártók ezeket marketingjük részeként kezelték.

Ezt az 1992-es eseményt például a Sega egyértelműen a SNES megjelenése ellen időzítette, bemutatva azt, hogy mennyi remek játék érhető el az ő konzoljukra. Az öt „sportág” kiválasztását sajnos nem a logika, hanem a marketing vezérelte: a Greendog például nem szimplán egy legfeljebb közepes játék volt, de egy korábban még nem látott program műsorba emelése finoman szólva sem azt szolgálja, hogy a tudás kapja a főszerepet a megmérettetésben.


Forrás: Mega Drive Advanced Gaming #02. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Ma már elképzelhetetlen lenne, de 1981-ben a Nintendo minden további nélkül licenszelte legsikeresebb játékát, a Donkey Kongot mindenkinek, aki vágyott arra. A ColecoVision konzol készítői márpedig vágytak rá: ezt szánták ugyanis a gép mellé csomagolt játéknak. A jogokért hajlandók voltak addig sosem látott összeget kifizetni: 200 ezer dollár, illetve eladott példányonként további két dollárt ígértek a Nintendónak. A méregdrága húzás bejött: az átirat szokatlanul igényes lett, és a korszak egyik húzónevével árult ColecoVision óriási sikernek bizonyult – legalábbis addig, amíg a sokszor emlegetett 1983-as nagy amerikai játékpiaci összeomlás el nem söpörte a konzol lehetőségeit.

A dobozkép sem sikerült rosszul, még akkor sem, ha ma már Mario, Peach és Kong kicsit másként néznek ki.

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A MicroProse csúnyán rövidéletű labelje, a MicroStyle explicit módon a felnőtteknek készült játékokkal foglalkozott, jelentsen akármit is ez a rejtélyes önmeghatározás. (A látottak alapján a felnőtt az, aki bőrdzsekit és felhajtott farmert hord.) E név alatt megjelent néhány gyengébb játék is, de az első termékük, az RVF Honda kiváló versenyjáték volt.

Forrás: The One 1989/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Steve Wozniak elsősorban az Apple legelső számítógépeinek tervezőjeként ismert, pedig legalább ilyen elévülhetetlen érdemei vannak a Tetrisben is. Ő tartotta például a hivatalos világrekordot 1990 és 2005 között; de ennél is nagyobb elismerés talán, hogy az olvasói rekordokat közlő Nintendo Power magazin egy idő után kitiltotta lapjairól a mérnököt, annyira unalmas volt, ahogy Woz dominálja a mezőnyt. Persze egy zsenit ezzel nem lehet megfogni: a letiltást követően hősünk pokoli ravasz álnéven, Evets Kainzow-ként (a rekordról készült fényképet tartalmazó levelet egy másik városból postázva) tért vissza a toplista élére.


Forrás: Nintendo Power #018 és #026. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.