Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A fénykép egy orvosi konferencia során 1936-ban készült a vancouveri Hotel Vancouverben,  és az IBM kis bemutatótermét ábrázolja. A háttérben nyilvántartó, adatrendező és szortírozógépek láthatók, a hölgy pedig egy vadonatúj Electromatic elektromos írógépen dolgozik.

Forrás: City of Vancouver Archives. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Bár nem biztos, hogy én is ezeket a programokat tettem volna a címlapra*, az biztos, hogy az első magyar Commodore-centrikus magazin igényes borítóval debütált.

*A képernyőből ítélve persze nem a honi szerkesztőség állította össze a kompozíciót.

Forrás: Commodore Újság 1986/01. A bejegyzéshez jelenleg 18 hozzászólás van.

Ken Williams, az akkor On-Line Systemsnek hívott cég vezetője 1981-ben már hat, grafikával is rendelkező Apple II-játék elkészítésén volt túl, így a Softline magazin felkérésére cikksorozatot indított a hardver programozásának finomságairól.

Forrás: Softline 1981/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Amikor Satoru Okada, a frissen végzett hardvermérnök 1969-ben csatlakozott a Nintendóhoz, még nem tudta, hogy évtizedekkel később kulcsszerepe lesz a Game & Watch, a Game Boy (a Color és az Advance is), valamint a DS kifejlesztésében. (És cseppet sem mellékesen a Metroid, a Famicom Wars, a Kid Icarus és a Super Mario Land fejlesztését is direktorként irányította.)

A fénykép 1971. május 15-én készült, és az esküvőjére a Nintendo saját taxiszolgálatával érkező Okada látható rajta. A taxi ajtaján a Nintendo felirat alatt a cégnek az első aranykort meghozó kártyák csomagolásán is megjelenő vörös pikk látható. Az autók egyenkék színét maga a vasakaratú elnök, Hiroshi Yamauchi választotta ki.


Forrás: 4Gamer. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


A Heretic borítóképének alapjául szolgáló nagyszerű festmény, amely azonnal felismerhető módon Gerald Brom műve.

A tényleges borítónak kiszámítható módon a rengeteg plecsni és felirat ugyan igen rosszat tesz, az azonban már meglepő, hogy valaki egy zöld kristályt rajzolt az elf hős varázspálcájának végére; ez különösen megdöbbentő azért, mert ez a fegyver a játékban az eredeti festményhez hasonlóan sárga drágakövet használ...

Forrás: Wasteland 87. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A Hans Vagt és Peter Bannert által formatervezett Radio Pop 70 a Blaupunkt történetének egyik legsikeresebb terméke volt. A neve ellenére 1969-ben piacra dobott hordozható rádió és a szemekre hasonlító hangszórók állítólag kiváló hangminőséget és hangerőt produkáltak, és részben ezért a működő példányok ma több ezer dollárért cserélnek gazdát.

A rádióból később egy fehér-narancs verzió is készült.

A fotót Christian Tepper készítette az August Kestner múzeum megbízásából.


Forrás: Design is Fine. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Mi is lehetne menőbb, mint egy STD feliratú baseball-sapkában búvárkodva darabokra rakétázni néhány ártatlan cápát? Hát persze, a válasz egyértelmű: vígan beleúszni a vérfelhő közepébe!

Forrás: Electronic Gaming Monthly #048. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Rendben, az elképesztő képzelőerővel megírt szöveg tényleg elég hatásos, de ugye nem én vagyok az egyetlen, aki a motorok és az úttest méreteivel, arányaival kapcsolatban valami zavarót lát?

Forrás: Zzap! 64 1986/09. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A GEC cég dunstable-i gyára a nyolcvanas évek legelején. A kép kommentárja szerint egy GEC 4000 típusú miniszámítógép-rendszert mutat a fotó, de hogy melyik szekrény és bizgentyű pontosan mire is volt használatos, azt sajnos nem tudom.

Forrás: Wikipedia. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Még a legfeljebb középszerű filmátiratok mezőnyében sem tudott elindulni a Last Action Hero e feldolgozása, így hiába a minden bizonnyal igen ravasznak gondolt fordított pszichológia, itt tényleg jobban jár az, aki kipróbálása helyett inkább szundít egy nagyot.


Forrás: Dia Hard Game Fan 1994/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.