Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A Manchester Baby, avagy tudományos nevén a Small-Scale Experimental Machine valamikor 1948-ban. A világ első elektronikus adattároló számítógépe érdekes módon csak afféle „melléktermék” volt, a kísérlet elsődleges célja ugyanis az úgynevezett Williams-cső, az első igazi RAM működöképességének bizonyítása volt. A korábban csak papíron létező technológia tökéletesen működött, és a gép 1948. június 21-én lefuttatta első programját. A University of Manchester mérnök-kutatói nekiálltak tökéletesíteni a technológiát: az első Manchester Mark 1 egy évvel később készült el, majd 1950-ben az egyik torontói egyetem is kapott ebből az öttonnás monstrumból egy példányt. Egy sikeres elektronikai cég, a Ferranti bevonásával hamarosan megszületett az ezekre az alapokra építő Ferranti Mark 1 számítógép is, a világ legelső kereskedelmi forgalomba kerülő általános számítógépe. Ebből is két példány készült, majd négyárnyékolva a mai IT-névadási őrületet, jött a Mark 1* modell is – ebből már hét teljes példány készült, mind a megrendelő (például a Shell) igényei szerint egyénileg testreszabva.

Bár a gép memóriája elenyészően pici volt, programozására pedig alig néhány ember volt képes, természetesen a platformra készült játék is: egy Dietrich Prinz nevű mérnök egy igen limitált, csak kétlépéses matt-feladványokat kezelő sakkprogramot írt a platformra. Hogy ez volt-e a legelső olyan játék, ami általános célú számítógépen futott, avagy a szintén 1951-ben Christopher Strachey által a Pilot ACE-re írt ostábla-feldolgozás, azt nem tudni. (Korábban is léteztek számítógép által futtatott játékok, ám azokat direkt erre a célra készített hardver futtatta.)

Forrás: Computer Resurrection #88. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


A grafikus mindent kihozott a renderelt 3D-ből, amit csak tudott!

Forrás: Die Hard Game Fan 1994/01. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


2001-ben az Enix kiadta második PC-s MMO szerepjátékát, a Depth Fantasiát. Bár a játékhoz később két kiegészítő is megjelent, a kiadó által remélt átütő siker végül elmaradt, így nem csak a sokak által vágyott nemzetközi kiadás* esélye tűnt el, de 2005-ben lekapcsolták az utolsó szervert is.

*ez elsősorban ázsiai premiereket jelentett volna; az Enix első MMORPG-je, a Cross Gate például még ma is fut Kínában.

Forrás: Dorimaga 2001. 10. 12.. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Az ezredforduló környékén a Sony európai reklámkampányai igen bizarr módon próbálták meggyőzni az embereket arról, hogy a PlayStation 2 valami teljesen új szintet jelent az emberiség rövid történetében. Ez még a normálisabb darabok közé tartozik, az igazán beteg hirdetéseket Franciaországban engedték csak leadni.


Forrás: Official Playstation 2 Magazine (UK) 2001/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Egy modern Hitachi SK-HD1300 televíziós stúdiókamera egy, a nyolcvanas éveket idéző neonvilágítású hiperrealisztikus rajzon. A gép a valóságban is igen impresszív, még a kifejezetten menő Fuji-objektív nélkül is.

Forrás: Retrodust. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Az első két Ultima-játék rendkívül népszerű volt Japánban is, így a harmadik rész alaposan megkésett verziójának is sok figyelmet szentelt minden magazin. Ez az előzetes a Miki & Fujiwara Production (ma Opera House a nevük) által portolt, japánra fordított MSX-kiadást mutatja be meghökkentően sok részlet társaságában.

Forrás: MSX Magazine 1988/06. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Az 1934-ben piacra dobott, osztrák tervezésű, viszont csehszlovák építésű Tatra 77 volt az első tömeggyártott, mai értelemben véve is alacsony légellenállású, aerodinamikus jármű. Bár egyes mérnökök ismerték a koncepciót (a Tatra 77 magyar származású tervezője, Paul Jaray már 1922-ben gyártott egy csepp formájú autócskát), a nagyközönség számára valahogy el kellett adni az új csodát, és ezt a Tatra ezzel a pompás hirdetéssel oldotta meg


Forrás: Reddit. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.


Bár a Takara gyártott hivatalosan licenszelt Godzilla-figurákat is, a King of the Monsters esetében meg kellett elégedniük a koppintott verziókkal. Ez ugyanis eredetileg az SNK játéktermi játéka volt, amit a Takara csak kiadott konzolokon, de a tartalomba semmi beleszólásuk nem volt.

Forrás: Electronic Gaming Monthly #039. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Igen, végtelenül amatőr hirdetés ez egy nyomtatott magazinban, de engem simán megvettek az aranyos békákkal, a vigyorgó cápauszonnyal és a megannyi kiváló játékötlettel. Nem hiszem, hogy a Frog-Hop, ez az egyszerű Frogger-klón fel tudott nőni a „dagadt kisbéka” illusztrációhoz, de a szívemet megmelengették.


Forrás: Personal Computer Games 1983/12-1984/01. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Ken Kelly 1992-es festménye, a Death’s End, amely rengeteg fantasy regény borítója mellett az 1995-ös Witchaven játék dobozát (és így a PC Guru címlapját) is díszítette.

Forrás: VG Densetsu. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.