Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Amikor cím alapján is annyira biztos vagy benne, hogy miről szól a sorozat, amelynek sajtófotózására felkértek, hogy inkább utána sem nézel a részleteknek...

Az X-akták főszereplőit az egyedi stílusa miatt a hírességek körében népszerű David LaChapelle fotózta le.

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.


Be kell vallanom: e reklám előtt még soha nem hallottam a remek alcímmel felruházott Visions of Aftermath-ról. Igaz, ’89-ben még semmit nem is értettem volna belőle, mert úgy tűnik, hogy ez volt a játéktörténelem talán első olyan játéka, ahol túlélésünk kulcsa a mindig randomgenerált világban a tárgykészítés volt. Mára ebből önálló műfaj vált (lásd: Kenshi, Valheim, Don’t Starve) de ekkor jobbára még csak fintorogva nézegette a fura programot a világ.

Forrás: The One 1989/06. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Ha azt hitted volna, hogy Mario különleges képességeit mágia avagy technológia biztosítja, itt a megdönthetetlen cáfolat: a cikk kedvéért kibelezett hős.

A cikk vidáman illeszti a játék megoldásait a biológiára: Mario karjában például látszanak a növekedést és zsugorodást segítő teleszkopikus csontok, a hasában pedig a tűzvirágok pollenjét gyorsan feldolgozó szerv látható. Cipőjével kapcsolatban azt jegyzi meg a cikkíró, hogy a bajszos alak becsületességét jelzik kopott lábbelijei, ezek ugyanis azt mutatják, hogy az érmék formájában begyűjtött aranyat Mario a vonatkozó törvények rendelkezéseit követve mindig leadja a legközelebbi rendőrnél.


Forrás: Famitsu #0002. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.

Remek ötletei, parádés átvezető jelenetei és jó humora ellenére a Munch’s Oddysee nem volt igazán élvezetes. Igaz, az már önmagában is megdöbbentő volt, hogy elkészült az Xbox megjelenésére; igazán kár, hogy a Microsoft a relatív sikertelenséget látva nem finanszírozta a következő rész elkészültét.

Forrás: Next Gen 2001/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


???

Forrás: Commodore Világ 1995/07-08. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

A nyolcvanas évek közepére teljesen letisztult az amerikai számítógépes ipar: alig tucatnyi gyártó maradt talpon az őrjítő versenyfutásban. A hetvenes években azonban sokkal kaotikusabb volt a helyszet, túlzás nélkül állítható például, hogy havonta jelentek meg az új vállalatok és masinák, amelyek mind a következő digitális forradalmat ígérték. A fenti számítógépek és terminálok hirdetései a BYTE magazin egyetlen számában jelentek meg; gyártóik neve ma csaknem mindenki számára teljesen idegenül hangzik.

Forrás: BYTE 1979/09. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.

– Béla, készítsen már egy hirdetést! Az újságba lesz.

– De főnök, én pénzügyes vagyok.

– Mindegy az, amúgy sem kell rá semmi információ.

– Semmi?

– Pontosan!


Forrás: Mikro Magazin 1985/05. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.


Vízhatlan BBC Micro, hibás Acorn-memóriák és magyar kislemez-találmány – nem minden hónapban volt ilyen izgalmas az Acorn User magazin hírrovata!

Nem tudom, hogy miként futott végig 1983 tavaszán a teljes brit játéksajtón a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban anno 1974-ben kifejlesztett MCD-1 „mikrofloppy” híre, mindenesetre Jánosi Marcell találmánya sajnos később sem tudott elterjedni. Ennek lehetséges okairól itt lehet többet olvasni; itt pedig egy remek videót is megnézhetünk a kazettás floppyról.

Forrás: Acorn User 1983/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Ha volt könnyen eladható játék a világon, hát az első igazi Batman-film alapján készült programok ilyenek voltak. A számítógépes jogokat óriási licitálást követően az Ocean vette meg, és jó szokásukhoz híven egy látványos, a játékmenet terén azonban végtelenül felejthető programot raktak össze a film öt jelenetét feldolgozva; és ez tökéletes receptnek bizonyult a remek eladásokhoz.

Forrás: Amiga Action 1989/10. A bejegyzéshez jelenleg 16 hozzászólás van.

Míg mások megelégszenek azzal, hogy a Pong meglehetősen absztrakt játékmenetét (asztali) teniszként, vagy valami más sportként ábrázolják, addig a lengyel Mirage Software ennyivel nem akart megelégedni. Igaz, ők különben is elég furcsa életet éltek, ami már abból is tisztán látszik, hogy ez a 8-bites Atari számítógépekre készült program 1992-ben jelent meg.

Sőt, még ennél is messzebb mentek: mint kiderült, hiába a név és a platform, ez a Pong egyáltalán nem az, mint amit várnánk. Ez a Pong ugyanis egy platformjáték, amelyben a főszereplő golyónak minden mozgás előtt meg kell adni az irányát és erejét, így azt lényegében be kell pattintani a kívánt helyekre – pontosan úgy, ahogy azt a borító is megjeleníti.

A játék feltehetően népszerű volt hazájában, máskülönben nem hiszem, hogy ilyen minőségű térkép létezne hozzá.


Forrás: Internet Archive. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.