Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Egyrészt, napokig kerestem a szavakat, amelyekkel megfelelően ki lehetne tárgyalni ezt a rajzot... de hiába; az illusztráció egyszerűen leírhatatlan.
Másrészt, a Quadrapong 1974-ben jelent meg, 1973-ban pedig az Empire már nyolc játékost kezelt.
Forrás: ST Action 1988/06. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
A mából visszatekintve kifejezetten szórakoztató olvasni, ahogy a máskülönben igen lelkes cikkíró szinte felrója a Doomnak, hogy az nem egy kalandjáték, hanem egy „action oriented slugathon”. Cseppet sem túlzás: a játéksajtónak óriási szüksége volt az FPS kifejezés/rövidítés megszületésére! A legérdekesebb dolog az írásban azonban az, hogy a kolléga nem tudta aktiválni a zenét, pedig hát Bobby Prince fémes dallamai legalább olyan fontos részét képezték a játéknak, mint a sötét bázisok, vagy épp a shotgun.
Forrás: PC Zone 1994/03. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Ugye nem csak én vizionálok emberi százlábúakat a sportolók árnyékportréja mögé? Vagy inkább kentaurfociról van szó...?
Forrás: Pc Engine Fan 1993/06. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Nem biztos, hogy ez volt a legjobb módja a ZX Spectrum legelső részleteit közlő cikk promotálásának...
Forrás: Sinclair User 1982/05. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Négydimenziós Tetris, háromdimenziós grafikával, kétdimenziós felületen bemutatva. És a sok matematika ellenére lényegében még mindig ugyanarról a játékról van szó, amit Pazsitnov úr 1984-ben kitalált...
Forrás: Dreamcast Magazine (JP) 1999/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Bár a Gargoyle igazán híressé a kelta mitológiát feldolgozó fura játékaival (Tir Na Nog, Dun Darach) vált, első megjelent termékük, az Ad Astra is igen sikeres lett. Ennek lényegében egyetlen oka volt: a shoot ’em up 1984-hez és a ZX Spectrumhoz képest kiválóan keltette a térbeliség, a 3D illúzióját.
Forrás: Crash 1984/07. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Az Activision illetékesei nem találták elég kifejezőnek a The Last Ninja Steinar Lund által rajzolt ikonikus európai dobozképét, ezért egy zsúfolt és színes képet rendeltek meg egy ismeretlen, I.R. monogramot használó művésztől. Szerintem nem volt jó döntés...
Forrás: Computer Play 1988/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Az angolul csak rajongói fordításban elérhető Laplace no Ma ugyan messze nem egy hibátlan játék, de hangulata képes feledtetni jószerivel minden problémát. Félig kalandjáték, félig japán RPG, mégpedig 1924-be, egy fura dolgokkal teli massachusettsi kúriába, illetve és a közeli városba helyezve; és persze, ahogy a képekről is látszik, az egyszeri gyilkossági nyomozásból hamarosan valami egészen lovecrafti történet kerekedik ki.
Forrás: MSX Magazine 1989/06. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Hát mit is lehetne ehhez hozzáfűzni...?
Forrás: Mikro Magazin 1985/03. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.
Mega Drive 2: pontosan az, ami a Mega Drive 1 is volt!
Bár kétségtelen tény, hogy a Nintendo az újratervezett kinézetű konzolok császára, a mókából teljesen senki nem tudja kivonni magát: amikor a gyártási költségeken jelentőset lehet spórolni egy átalakítással, azt minden cég meglépi. A meghökkentő néven piacra dobott Mega Drive 2 is főleg a külsőségek tekintetében különbözött a nagy elődtől, igaz, az RF-csatlakozót, a fejhallgató-bemenetet és a hangerő-szabályzót is kispórolták belőle. Bár a végeredmény talán nem néz ki olyan menőn, mint az eredeti, mivel a gép jóval kisebb és olcsóbb volt, népszerűsége mit sem csökkent.
Forrás: Marukatsu Mega Drive 1993/05. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella