Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Amikor egy csirkefűszeréről ismert cég szomorú névváltoztatásra kényszerítette a Kentucky Fried Computers vállalkozást, ők a jól hangzó North Star Computers név mellett döntöttek. Első saját számítógépük a Horizon volt, amelyet fémborítás mellett egy kis extráért cserében ezzel a tömörfa borítással is lehetett rendelni.

Annak ellenére, hogy az 1977-es Horizon felmutatott néhány elsőséget* az épphogy kialakuló iparban, a vállalat hírneve és relevanciája igen hamar megkopott. Noha csak 1989-ben szűntek meg teljesen, 1984 után már csak IBM PC-kompatibilis gépeket árultak.

*a Horizon volt az első  civil, tömeggyártott számítógép, amely egyszerre több merevlemezt is kezelt. A nagy aktatáska méretű adattárolókon 18 MB adat fért el, és a 35 kilós dögökből akár négyet is sorba lehetett kötni; a korabeli visszaemlékezések szerint ebben az esetben annyi áramot használtak, hogy az épület világítása érezhetően halványabbá vált.


Forrás: BYTE 1977/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Mivel a Microsoft 1988-ban lefoglalta az irodai programok afféle gyűjtőnevének az Office-t, a Micro-Systems (hmm) kénytelen volt a borzalmasan hangzó The Work! névre keresztelni saját hasonló programcsomagját.

A szlogen 1989-ben valószínűleg még nem hordozta azokat a konnotációkat, mint azt ma tenné...

Forrás: Amiga World 1989/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Tim Sweeney második publikált játékához az ismeretlen művész meghökkentő kompozíciót tervezett; a katicabogarakra még nem lehet sok panaszunk, de a női anatómia és divat kiheverhetetlen sérülést szenvedett el ezzel az ábrázolással...


Forrás: MobyGames. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Új, illetve (jobbára) használt játéktermi automaták és készletek* amerikai árai 1990 legelejéről. Az első hirdetésen érdemes elolvasni a disztribútor leírásait, az utolsó pedig elgondolkodtatja az embert: vajon mi lehet az az SMS Sex Tester?

*Ezekben maga a kabinet és a képernyő nincs benne, minden más – a PCB, a díszítőelemek, a gombok stb. – azonban igen.

Forrás: RePlay 1990/02. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.


Kézikönyv, illetve sebészi tudás nélkül bizony a Life & Death kipróbálása Btk-ba illő következményekkel járt...

Forrás: The One 1989/08. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A Human-Soft a PC Guru olvasói között próbált játékdesignereket toborozni. Az eredményhirdetést nem találtam meg az újság későbbi számaiban, de hát ez nem is volt beígérve.


Forrás: PC Guru 1994/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Furcsa jószág ez a Death Pit: nem elég, hogy a kiadó hónapokon keresztül reklámozta minden brit spectrumos játékmagazinban, de végül nagy nehezen a játék is elkészült Clive Townsend programozó otthonában. Ezt normál ügymenet szerint a sokszorosítás követte volna, de ennél a játéknál az végül elmaradt: egy szokatlan őszinteségi rohamban mindenki kimondta, hogy meglehetősen ótvar programot sikerült összehozniuk, így az lenne a legjobb, ha szép csendben elfeledkeznének róla, Townsend pedig következő játékában próbálná kamatoztatni mindazt, amit a gépi kódról e fejlesztés során megtanult. Mivel ez a játék a Saboteur lett, azt hiszem nem bánkódhatunk sokat...

Forrás: ZX Computing 1984/12. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Végre egy reklám, ami nem hazudik. Oké: végre egy illusztráció, ami nem hazudik: valószínűleg igen hamar ilyen állapotúvá romlana ma is minden szem, amikor 384 x 288 felbontású, agyontömörített, szellemképes és szaggató videókat kellene órákon át néznie. A Mad Dog McCree például a valóságban valahogy így nézett ki... (Ez a kép a Mega CD-verzióból származik, de a CD-i-re megjelent verzió is nagyjából így festett.)

Forrás: Die Hard Game Fan 1994/01. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Nem teljesen értem, hogy a szlogen mire is utal, de az egyszerűen elnevezett Legend amúgy tényleg ritka jószág: egy Seika-játék, amivel nem kínszenvedés játszani. Noha egy játékmenetében, ötleteit tekintve semmi újat nem kínáló fantasy beat ’em upról van szó (leginkább a King of Dragonshoz hasonlítható), jól játszható, ráadásul a végtelen folytatási lehetőségnek köszönhetően bárki végig tudja játszani, ami a rengeteg, megbocsátást nem ismerő rivális között már önmagában is nagy előny volt.


Forrás: Electronic Gaming Monthly #052. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Szoftver- és hardverárak 1995 nyaráról. Remélem, nem sokan voltak, akik a kedvező árú Heretic helyett a piszok drága The Fortress of Dr. Radiaki mellett döntöttek...

Forrás: Computer Világ 1995/07-08. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.