Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Meglepő alkotás az eddig kizárólag szöveges kalandjátékokkal foglalkozó Adventure International háza tájáról. Az mindenképpen szimpatikus, hogy már a hirdetés is megemlíti a programozókat, éppcsak az hiányzik a leírásból, hogy az Eliminator bizony csupán egy kifejezetten pofátlan Defender-klón volt.

Külön dicséret Rob McConnellnek és Pat Hendersonnak, akik a lelkendező idézetek egész biztosan létező forrásai, és akik pozícióját a szimpla, de hatásos „játéktermező” szó jelzi.


Forrás: Antic 1983/04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Mint megannyi, konzolmegjelenés előtt beharangozott játéknál megesett már, az Ironblood sorsa sem alakult olyan optimálisan, mint ahogy azt csillogó szemű alkotói megtervezték. Azt például valószínűleg mindenki tudja, hogy az M2 sosem került a boltokba, így természetesen az a verzió sem készült el; az viszont talán kevésbé ismert, hogy a program PlayStationre és PC-re azért napvilágot látott. Igaz, akkor a cím már Iron & Blood: Warriors of Ravenloft volt, és igen, ez azt jelenti, hogy egy AD&D-s verekedős játékról van szó. Persze a Ravenloft horrorja nem sok szerepet kapott: egyszerűen átírták a karakterek háttérsztoriját, a két bosst pedig Lord Soth-ra és Strahd von Zarovich-ra cserélték.

Forrás: 3DO Magazine (UK) 1996/05. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Mivel a nyolcvanas évek közepének grafikuspad-sztárja, a Koalapad nem jött ki ZX Spectrumra, ezen a platformon rengeteg egyéb cég próbálkozott a művészek kiszolgálásával. 

Forrás: Big K 1984/05. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Az 1993-as karácsonyi szezon legsikeresebb programjai három kontinensen: Japánban már dübörög a verekedős játékok első aranykora, míg nyugaton ebből csak a vérre koncentráló Mortal Kombat II részesült – az viszont letarolta az amerikai piacot.

Szintén nagy különbség, hogy míg Japánban a Mega Drive eladásai igencsak lemaradtak a SNES eredményei mögött, addig Európában, és főleg Amerikában a Sega gépe nagy nehezen, sok marketing hatására, de végül le tudta győzni a nagy riválist.

A következő generációval a helyzet megfordul: a Saturn a Sega legsikeresebb platformja volt Japánban, de nyugaton szinte azonnal megbuktatta azt a cég helyi vezetősége.


Forrás: Edge #016. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Bár az írásjelekről ordít, hogy szegény grafikus nem használta azokat minden nap, a darabokra tört kínai Jeet Kune Do felirat még így is olvasható.

Forrás: Amtix 1986/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Egy külön emeletet kapott a legnépszerűbb játéktermi műfaj, a ritmusjátékok. A kép jobb szélén látszik, hogy a böhöm modern gépek mögött egy meglepően igényes retrojáték-gyűjtemény is van a terem szélén.

Forrás: Én. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Alabama és Wyoming pórul jártak, azokban az államokban ezek szerint nem lehet videojátékot kapni...


Forrás: Computer Gaming World #036. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Az otromba háttér ellenére is inkább tűnik ez egy érzelmes gitárzenészekről szóló magazin borítójának, mintsem egy programozókról és programozóknak készült magazinnak...

Érdekes Bill Budge szerepeltetése is, hiszen a cikk pár hónappal a fiatal programozó igazi áttörése, a Pinball Construction Set megjelenése előtt jelent meg, amikor Budge még csak remélni tudta a majdani sikereket. Megannyi kortársától eltérően a programozni már a '70-es évek közepén kezdő Budge karrierje átvészelte a mikroszámítógépek letűnését: hosszú éveket húzott le a 3DO-nál, majd a Sonynál helyezkedett el, olyan játékokon is dolgozva, mint az Uncharted 2 vagy a Killzone 3.

Forrás: Softline 1981/11. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Építsen ön is tévét; sőt, építsen ön is szerszámokat, amelyekkel aztán megépíthet egy tévét is! Az illusztráció alapján a feladat finoman szólva sem lehetett könnyű, bár ahogy látszik, a munkasiker kiváltotta társaink elismerő büszkeségét.

Forrás: Playboy 1976/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A pár napja bemutatott gacha-központ harmadik emeletén valódi értékeket is találhat a kedves érdeklődő. 


Forrás: Én. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.