Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Karácsonyi dalok, videojátékos szövegekkel; csak a rímképletekre nem kifejezetten allergiás olvasók számára.

Forrás: Computer Gaming World #115. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A Csokonai művelődési házban 36 évvel ezelőtt igényes műsorral várták a karácsonyi programokra (ha!) éhes nagyérdeműt.


Forrás: Commodore Újság 1987/01. A bejegyzéshez jelenleg 9 hozzászólás van.


Alighanem ezen írásból ismerték meg Magyarországon a trackballt a számítástechnika rajongói; legalábbis korábbi bemutatót nem találtam az katonai találmányként már 1957 óta létező eszközről. Sajnos Commodore 64-en igen kevés játék támogatta úgy igazán az eszközt – de állítólag a Centipede sokkal jobb ezzel, mint akár egérrel, joystickkel vagy billentyűzettel.

Egyébként a trackball tényleg ideális eszköz lenne a digitális rajzoláshoz, avagy ez csak a joystickhoz képest volt előrelépés?

Forrás: Mikro Magazin 1986/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Sajnos nem találtam meg, hogy sikerült-e 25 ezer fonttal tényleg lefizetni valakit, akinek legalább 350 ezer fontnyi lopott áru volt a birtokában. Ki tudja, lehet LSD-re költötték a lóvét...


Forrás: Mega Action 1993/10. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Vadonatúj találmányok 1928-ból – már amennyiben egy tartalék izzót vagy a játéktelefonra ragasztott fényképeket ténylegesen találmánynak lehet nevezni.

Forrás: Modern Mechanics and Inventions 1928/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A Street Fighter II’ Plus a sorozat Mega Drive-ra megjelent epizódja volt, amelyet Japánon kívül az oly sokkal nem jobb Street Fighter II’: Special Champion Edition címmel hoztak forgalomba. Főleg azért furcsa ez az elnevezés, mert ez gyakorlatilag a játéktermi Turbo kiadás átirata volt. Meglepő, hisz máskülönben teljesen logikus módon zajlott a Street Fighter II-k elnevezése... Mindegy, a hirdetés legalább bitang jól néz ki!

Forrás: Marukatsu Mega Drive 1993/09. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Intenzív hirdetési oldal. Alul a Kempelen Chess látható, amelynek címképernyője arról árulkodik, hogy a japán fejlesztők nem igazán voltak tudatában annak, hogy ki is volt az a bizonyos Wolfgang von Kempelen...

Felül egy, a külső szemlélő számára talán nem kifejezetten vonzó borító részlete látszik. A nem túl barátságos úr a mahjong-témájú írásaihoz az Asada Tetsuya álnevet használó Takehiro Irokawa, aki sportfogadási addikciójáról és mahjong-imádatáról szóló regények írásával egymaga hozta ismét divatba a hatvanas évek legvégén a komplex játékot. Ennek köszönhetően a hetvenes években mahjong-magazinok és e sportra koncentráló mangák tucatjai születtek meg, és hamarosan elindultak a tévéműsorok is. E hirdetés pontosan két hónappal halála előtt jelent meg. A nevét viselő játék címe Asada Tetsuya no A-kyuu Mahjong.


Forrás: MSX Magazine 1989/02. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Amikor James Cameron megírta a True Lies forgatókönyvét, hanyag módon bánt a valósággal: magától értetődőnek vette, hogy létezik arab nyelvű Windows és Word, így a hackelési jelenetben kifejezetten ezeket szerette volna a képernyőn látni. A Microsoft azonban még nem tartott itt: a forgatás idején még nemhogy a hivatalos arab verzió nem létezett, de a kuwaiti Sakhr Software Company által készített hack sem volt még elérhető.

Cameron ezért közvetlenül a Microsoftot kereste meg, akik végül saját maguk hozták létre a szükséges Windows 3.1 és Word 6.0 képernyőket. Igaz, a nagy kapkodásban a Windows nevet hangzás alapú átírás helyett egyszerűen lefordították, így az arabul tudó nézőket az „ablak” (így, többesszám nélkül) fogadta a vásznon.

Az összecsapott munka azonban így is hasznos volt: nem csak a film tekintetében, de azt is elősegítette, hogy a Microsoft tényleg odafigyeljen a nem-latin betűkészletet használó nyelvek jobb támogatására. A Windows 95 arab verziója még egy teljes évet, a Windows 98-é már csak hat hónapot késett, a Windows 2000 óta pedig már ezt támogatva jelennek meg az operációs rendszerek.

Forrás: Reddit. A bejegyzéshez jelenleg 12 hozzászólás van.

A lengyel LK Avalon kiadó a hazai piac egyik alkotását ezzel a borítóval küldte a boltokba 1993-ban. Mai játékunk tehát az, hogy bármiféle további információ nélkül próbáld meg kitalálni, hogy a Frank & Mark milyen játékstílusba tartozik.


Forrás: MobyGames. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.

Az Atari a nyolcvanas évek legvégén tett még egy komoly kísérletet az Amiga-Atari ST háború kimenetelének megváltoztatására: 68 brit nagyváros játékboltjaiban (a videojáték-üzletek mellett ideértve egy seregnyi Toys ’R’ Us boltot is ) nyitottak efféle, jelentős jóindulattal játékközpontnak nevezett részlegeket. Ezek egy vagy két, demókkal telepakolt Atari ST-ből, illetve seregnyi polchelyből álltak, így a márka kiemelt helyet tudott magáénak.

Mindez szép és jó, de e háborús fotó felhasználása számomra meglehetősen ízléstelennek érződik.

Forrás: ACE 1989/02. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.