Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Tényeket nélkülöző, kizárólag heveny rosszindulatomra építő megállapítás következik: valaki nagyon megirigyelte a MicroProse sikereit, és úgy gondolta, a még nagyobb vagyon receptje az lesz, ha nem szimplán egy, de rögtön két valós katonai tapasztalattal rendelkező embert tesznek meg kabala- és marketingfigurának. Ennél már 1988-ban is többre volt szükség (például designerekre és programozókra), így az egyszerre különösebb marketing nélkül boltokba küldött Up Periscope!, illetve a ThunderChopper kettős bukását követően az egész ActionSoft is csődbe jutott.

Forrás: The Games Machine 1988/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Ma DLC-nek hívnák, 1997-ben még kiegészítő volt a nevük – de a szemantika majdnem mindegy, a lényeg az, hogy a Links az Access messze legnagyobb lehúzása volt, hisz ezek a lemezek mindössze egyetlen extra golfpályát tartalmaztak az alapjátékhoz.


Forrás: Macworld 1997/01. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.


Ennél látványosabb kedvcsináló 1994-ben egyszerűen nem volt elképzelhető a futurisztikus, CD-lemezeket használó 3DO konzol reklámozására! Még akkor is, ha a három lény faji besorolása igen komoly nehézségeket okozna bármelyik biológusnak.

Forrás: 3DO Magazine (JP) 1994/11. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Ez a részletekbe is zavaróan alaposan belemászó kvíz alaposan kifogott rajtam; bár szerencsére legalább az első kérdésre a választ gyorsan megadta a harmadik fejtörő megszövegezése...

Forrás: Blip 1983/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Ha jól értelmezem, a világ első telefon-kihangosítóját és egyben persze lehallgató-készülékét mutatja be ez az 1906-os újságcikk. Az ismeretlen kilétű feltaláló* diktográfját több bűncselekmény felgöngyölítésében is használták.

*A Wikipédia alapján Kelley M. Turner volt a mérnök neve.


Forrás: Popular Mechanics 1906/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A MIDI-szabvány megszületése előtti időszak utolsó Roland szintetizátorának karrierjét a fura reklámok sem tudták megmenteni: az új módi hamar annyira népszerűvé vált, hogy az 1983 előtt boltokba került gépeket gyakorlatilag pusztán ennek hiánya kivégezte.

Forrás: Retro Synth Ads. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Monokróm kijelzőn színes grafikonokat készíteni minden bizonnyal érdekes kihívás volt...

Forrás: Portable Companion 1983/02. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.

Trip Hawkins, az Electronic Arts alapítója és vezérigazgatója mosolyog a szemtelenül fiatal Bill Budge mellett – Budge alkotása, az eleinte saját maga, majd (jóval hatékonyabban) a kiadó által terjesztett Pinball Construction Set a korszak egyik átütő sikere volt. Nem elég, hogy ez volt az első program, amellyel lényegében játékot lehetett készíteni, de a lemezekre másolt pályákat a program nélkül is ki lehetett próbálni, ami rendkívül népszerűvé tette azt.

Külön pluszpont jár az Apple II-be helyezett kulcsokért!

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.

Bár a szöveg több olyan megoldást is taglal, ami túlmutat az 1987-ben megszokott Karateka-utódokon, a leírás és az illusztráció alapján én nem gondoltam volna, hogy ez* a Moebius bizony egy jó hosszú szerepjáték lenne. Pedig az, igaz, az akkor megszokott körökre osztott harcrendszert itt tényleg egy Karateka-szerű, akcióra épülő, de sajnos igen gyenge bunyóval váltották fel. Mindenképpen említést érdemel még a nem kicsit groteszk látványvilág is, amin aztán a Windwaker című folytatás sem változtatott sokat.

*Az 1985-ös Moebius még csupán egy szimpla oldalra scrollozó sci-fi lövölde volt.


Forrás: Zzap! 64 1987/09. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.


Bár nyilván hozzá tudnám kötni a régi videojátékokhoz, vagy akár a retrofuturisztikus számítástechnikához is ezt a festményt, Doug Andersen alkotását sokkal inkább azért osztom meg, mert azt elképesztő Shadowrun-hangulatbombának tartom.

A kép eredetileg az asztali szerepjáték Corporate Security Handbook kiegészítőjének borítóján jelent meg, 1995-ben.

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.