Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Az amerikai haditengerészet hadnagya, Grace Hopper 1944-ben a Harvard Mark I számítógép fejlesztésének végső fázisában tesztelési célokkal új lyukkártyákat „programoz” a gép számára. Hopper később részt vett az UNIVAC-I kifejlesztésében, majd megtervezte az első programozási nyelveket, amelyek angol szavakra épültek – elsőként a FLOW-MATIC született meg, majd a COBOL. A végül ellentengernagyi rangban, 79-évesen leszerelt „Grandma COBOL” karrierje során megkapott minden, nem harci teljesítményért kiadott katonai elismerést, nevét ma a USS Hopper romboló, a Yale egyetem egyik kollégiuma, az amerikai energiaügyi kutatóintézet Cray XE6 szuperszámítógépe, illetve a Google által 2022-ben befejezett, Amerikát Spanyolországgal összekötő tengermélyi hálózati kábel viseli.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A távoli jövő véres-futurisztikus világában már több megabyte-os adatcsomagok repkednek fénysebességgel ide-oda a kibertér virtuális valóságában!


Forrás: PC Zone 1994/04. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Megnyugtató látni, hogy platformtól és évszámtól függően a nyomtatók működése univerzálisan szörnyű dolog volt.

Forrás: Amiga Format 1991/02. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Gyerekként bizony imádtam (volna) minden ehhez hasonló bizarr videojátékos bútort és kiegészítőt. Ma persze nyilván értem, hogy miért nem éri meg minimum egy játék árát egy ócska műanyag hordtáskára költeni, de hát az a két taktikusan berendezett polc még ma is hívogatóan néz ki.

Forrás: Mega Action 1993/11. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A műanyag aktatáskában árult Alice számítógépek azért születtek meg, mert a gyártók (a Matra és a Hachette) úgy gondolták, hogy az amerikai TRS-80 MC-10 licenszelt klónjával jó esélyük van megnyerni a francia oktatási minisztérium iskolaszámítógép-pályázatát. Mivel a megrendelés végül a Thomsonnál landolt, az Alice-ok gyártása alig három éven keresztül tartott.


Forrás: Tilt #026. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Bár semmi kétségem afelől, hogy a Nokia jó monitorokat készített, a szinte végtelen mennyiségű bullshitet apró helyre zsúfoló reklám belőlem inkább koncentrált ellenszenvet váltott ki.

Ráadásul a legelső múzeum Mezopotámiában, Ur városállamban volt...

Forrás: Wired 1996/01. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

1986: amikor még nem csak idézőjelbe kellett tenni a döntve írt egér szót, de még el is kellett magyarázni, hogy ez az eszköz mire is szolgál. A cikk persze ettől még kifejezetten érdekes, és nekem igazából csak egyetlen információ hiányzik belőle: annak a leírása, hogy a fotózott digitális grafikák milyen hardveren is készültek.

Forrás: Élet és Tudomány 1986.12.26.. A bejegyzéshez jelenleg 14 hozzászólás van.

Ugye mind egyetértünk, hogy ezen a 2005-ös, a szekunder szégyenérzetet aktiváló toborzási plakáton a programozó úr kezébe kifejezetten bénán van retusálva az a pohár sör?


Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Nem csak a Persona mellékszál, de a teljes Megami Tensei-széria is így mutatkozott be angolul a világnak. Érdekes, hogy a reklám utóbbi eszelős japán sikereit is a játék pozitívumai között említi, miközben a címből eltűntették azt. Ehelyett egy Revelations című széria első darabjaként mutatták be a Personát, amihez ráadásul egy szorgos grafikus még egy pajzs-ikonos RPG-plecsnit is gyártott.

Forrás: Ultra Game Players 1996/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Bár először univerzális toplistaként közölt le az Antic magazin egy tízjátékos válogatást, a „rovat” számomra megmagyarázhatatlan módon olyannyira népszerűvé vált, hogy az Atari-centrikus újság ezt később is folytatta, mindig újabb tíz pompás játékot listázva. Jól tették: bár a Sands of Egypt és a Sea Dragon számomra teljesen ismeretlenek voltak, azt csak díjazni lehet, ha a Wizard of Wor újabb elismerést kap!

Forrás: Antic 1983/05. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.