Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Az Ampex VR2000 az első videokazettás felvevő volt. A képen látható hardver 1956-ban készült el a CBS tévécsatorna megrendelésére, és rögtön szórakoztatóipari forradalmat okozott azzal, hogy ezt használva már nem kellett minden, a stúdióból sugárzott műsornak élőben mennie.

A készüléket Ray Dolby (igen, később ő az audio-iparban is tevékenykedett) Charles Ginsberg és Charles Anderson tervezték meg, adathordozónak pedig az 5 centi széles mágnesszalagot választották.

Forrás: Sophia Javeriana. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Még mielőtt a tévék pixeleket jeleztek volna ki, a vízszintes sorok száma jelezte, hogy milyen az adott képernyő minősége, a képek részletessége. Az interlacing, a Kell-faktor, illetve a vertical blanking interval jelenségek miatt a tényleges, mai értelemben vett pixel-felbontás gyakorlatilag nem volt kiszámítható, vagy akár létező jelenség.

Legalábbis, ha jól értelmeztem a technikai zsargonnal teli írásokat...

Forrás: Reddit. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A Greyhound buszhálózat nagy Los Angeles-i terminálján 1969-ben vezették be a pénzbedobós tévéket, hogy az indulásra, vagy épp érkezésre vágyók modern módon szórakozzanak. Az ár negyedóránként egy negyedolláros volt, ezért cserébe pedig minden földi csatornát lehetett nézni. A készülékek rendkívül sikeresek lettek, ezért a hetvenes évek Amerikájában az orvosi váróktól a repülőterekig millió helyen lehetett ezekkel találkozni.

Forrás: Reddit. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Igényes Katsuya Terada-festmény díszíti a Sword Master reklámját és dobozképét. A játék taktikai RPG volt, méretes körökre osztott csatákkal: a hirdetés is azzal dicsekszik, hogy csapatunk akár 24 főből is állhat.

Forrás: Marukatsu PC Engine 1993/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

R12 néven mind az SZKI, mind pedig a Videoton fejlesztett saját számítógépet, mégpedig mindketten a francia Mitra 15 licensze alapján. A korai magyar számítógépekkel kiemelten foglalkozó NJSZT Informatikatörténeti Fórum szerint a két verzióból talán ha négy példány készült, és azok közül egy sem maradt fenn – így aztán e hirdetés állításait a valóságnál jóval optimistábbnak kell minősítenünk.


Forrás: Interpress Magazin 1976/05. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.

Milyen kár, hogy több magazincikk nem született anaglif 3D-s papírszemüvegekre célozva...

Forrás: Zzap! 64 1987/11. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


A Vasfüggöny másik oldaláról nézve így nézett ki az az időszak, amikor az első brit számítógépek megérkeztek a szocialista blokk országaiba.

Forrás: Big K 1984/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Egy újabb játék, ami a kilencvenes években számomra teljesen láthatatlanul jelent meg – nem is véletlenül, hiszen ez is egy ócska Myst-klón volt. Az extra pofont itt az adta, hogy a tapasztalatlan, javarészt elsőjátékos fejlesztők számára a zsúfolt, emberekkel teli Róma ábrázolása megoldhatatlan problémát okozott, így a játékban egyetlen karakter sem jelenik meg, csak a hátrahagyott naplókban lehet olvasni a tömegekről, vallási ünnepekről, sőt, még a legfontosabb szereplőkről is.


Forrás: MacAddict 1997/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Meglepő kis színeshír 1938-ból, ami körül annál több kérdés merül fel, minél inkább utána szeretnénk nézni a részleteknek. Például az nyilvánvaló, hogy a fényképen nem dáma-, hanem sakkjátszma látható. A tulajdonos Frank Frain nevére rákeresve egy Ajeeb nevű sakkgépet találhatunk (nyilván átverés volt, kistermetű sakkozó ült a minden bizonnyal kényelmetlen bábuban), ami viszont teljesen másképp nézett ki.

Forrás: Mechanix Illustrated 1938/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Bár a Star Strike kétségtelenül a Csillagok háborújának végső űrcsatáját dolgozta fel, ez nemhogy plágium-vádakat nem szült, de egyenesen pozitívum volt. A Mattel 1982-ben igen sokat költött a játék reklámozására, és ez meg is hozta az eredményét: ez lett az Intellivision messze legnagyobb példányszámban elkelt játéka – korabeli cikkek szerint 800 ezer példányt adtak el belőle!

Forrás: Electronic Games 1982/05. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.