Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Azt hiszem, ez az első alkalom, hogy baseball-űrsisakot látok. Az élménynek láthatóan nem csak én nem örülök...


Forrás: Amtix 1986/05. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


A Frogger-klónok fura reklámjait gyűjtő poszt egy újabb remek bejegyzéssel gazgagodott: még csak tippelni sem mernék, hogy a Road Toad reklámjának hátterében mi látható? Jó, de tippelni azért merek: a két, mindjárt ütköző autó között talán egy sziget látszik? Amögött pedig a hatalmas, háromlyukú aranyhíd, amit valaki egy filctollal összesatírozott?

Forrás: Big K 1984/04. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Ami a PC-s játékosoknak a Die by the Sword volt, azt PlayStationön a Bushido Blade képviselte: egy külső nézetes akciójáték, amely a verekedős játékok szinte végtelen vagdalkozása helyett az ellenfél egyetlen támadással való kiiktatásáról szólt. Ez minden egyes összecsapást feszült taktikai küzdelemmé alakított, meglepően hasonlóan ahhoz, ahogy a japán filmek ábrázolják a szamurájok hosszas koncentrációval felvezetett, mégis egyetlen pillanatig tartó csatáit.


Forrás: Total Games 1998/03. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Érdekes írás, ami az Amiga renderelési képességeinek bemutatása közben azt is prezentálja, hogy milyen is lehet egy művészeti versenyről szóló cikk, amely az indulók és a pályamunkák nagy része mellett megalázza a szervezőket, a szponzorokat, a nem-szponzorokat és szinte mindenki mást is a világon.

Forrás: Amiga Format 1990/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Egy dolog biztos: rám halálos frász jönne, ha ez az illető a maga furcsa arcszőrzetével (arcfestésével?) megjelenne a lakásban, így az ismeretlen grafikus munkáját teljes sikernek minősíthetjük.

(Az illusztrációból létezik egy hasonló, de más technikával készült verzió is, és a két képet összehasonlítva derül ki igazán, hogy mennyi munka volt ezzel a hajszerkezettel.)

Forrás: Crash 1984/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A legtöbb játékhirdetés nem meglepő módon a játékosoknak szól, de a RePlay magazin célcsoportját csak a játékterem-üzemeltetők jelentették, így az kabineteket más szempontokból próbálták az egekbe dicsérni a szövegírók.


Forrás: RePlay 1990/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Elképesztő erejű nosztalgia ütött gyomron e hirdetés legelső megpillantásakor: nem csak a hűtő ismerős, de a benne levő termékek nagyja is, beleértve a szódásüveget és a tejszínhab-fújó kézikészüléket is.

Forrás: Interpress Magazin 1975/01. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.

Az amúgy is fura játékokról ismertté vált Warp egyik különösen fura alkotása az itt hirdetett Totsugeki Karakuri! Megadasu!!, ami egy osztott képernyős, kétfős multiplayer akciójáték volt, ahol a másik felet lövedékeink segítségével lehetett lebénítani, majd a pályáról kilökni. Ez a meglehetősen kevéssé élvezetes móka csak azért aratott legalább minimális sikert, mert a bónuszként a lemezre rakott extra minijátékok egész szórakoztatók voltak.


Forrás: 3DO Magazine (JP) 1994/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

1982-ben revelációval érhetett fel ez a cikk, amely elmagyarázta a számítógép működéséért akkor már felelős integrált áramkörök körülbelüli működését. Aki jobban ért hozzá: mi az az „elemi egység”, amiről a cikk végén szó esik?

Forrás: Alfa 1982/02. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.


Amikor a BYTE magazin már 1978-ban retro rovatot indított, abban például ilyen korai számítógépeket ismertettek. A később Harvard Mark I néven is ismert számítógépen először lefuttatott „külsős” programot Neumann János írta két kollégájával együtt, és annak eredményeit a Manhattan Project munkáihoz használták fel.

A Los Alamosban dolgozó gépek sokkal gyorsabbak voltak, mint a Mark I, azonban ez a gép 18 tizedesjegy-pontossággal számolt, szemben azok hat tizedesjegyével.

Forrás: BYTE 1978/07. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.