Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Oh, azok a megboldogult féltégla-vastag noteszgépek! Monokróm kijelző, 200 ezer 1996-os forintért...


Forrás: Internet Kalauz 1996/03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


A Battle Cars lényegében nem más, mint egy kicsit gagyibb és lassabb F-Zero, éppcsak fegyverekkel feldobva – de 1993-hoz képest környezettudatos háttértörténete miatt mégis érdemes rá odafigyelni ma is.

A krómban megdöbbentően gazdag autók ugyanis egy olyan posztapokaliptikus világban versengenek, amit a tomboló kapitalizmus hatására felolvadó jégsapkák, és a környezeti összeomlást követően pusztító világháború tett tönkre.

Ehhez képest kifejezetten derék dolog, hogy milyen lelkiismeretes krómfényező teljesítményre képes az új civilizáció!

Forrás: Die Hard Game Fan #11. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Nem egy különösebben komplex reklám, de nekem így is tetszik.

Apró érdekesség: a Mickey Mania egyik designere az a David Jaffe volt, aki később a Twisted Metalok, illetve a korai God of Warok kreatív atyja is volt.


Forrás: EGM2 1994/10. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A világ első 64-bites konzolja akkor jelent meg, amikor még a 32-bites teljesítmény sem feltétlenül volt magától értetődő. Elképesztő, hogy az Atari mennyire megelőzte a világot... Főleg akkor, ha nem tudjuk, hogy a parádés erő úgy jött ki, hogy összeadták a gépben dolgozó két 32-bites chip számait! (Amikor már a fél világ ezen röhögött, váltott a marketing, azt magyarázva, hogy a DRAM és a processzor közti adatfolyam ténylegesen 64-bites. Az ilyen technikai részletek már nyilván nem sokakat nyűgöztek le.)

Forrás: Die hard Game Fan 1994/03. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Szinte példátlan relikviára bukkantam: egy CD-i játékeladási lista szükségszerűen feltételezi, hogy legalább tíz játékból fogyott egy hónapban, és ezt legjobb tudósaink is lehetetlennek hitték. Egész mostanáig...

Forrás: EGM2 1994/10. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Íme, a bizonyíték: káromkodás nélkül is lehet barkácsolni!

Forrás: 73 Magazine 1961/02. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A Monster Smash kétféle borítóval jelent meg. Az egyik ez volt, a másik pedig ez. Szerintem megéri kattintani...


Forrás: Computer Games 1984/04. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Minden bizonnyal hasznos eszköz volt a dákókrétatartó doboz, ámde ezt használva a biliárdozás egyik legmenőbb pillanata veszett el; ki ne érezné magát igazi profinak, miközben a szükségesnél nagyságrendekkel több krétát dörgöl eszközére?

Forrás: RePlay 1990/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy egy ilyesfajta kvarcóra birtoklása császárrá emelt volna általános iskolában!


Forrás: Total 1992/05. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.


Az Operation Stealth amerikai disztibútora, az Interplay nem bízott abban, hogy a játékot saját érdemei alapján is el tudják majd adni – így aztán még a francia készítőket is alaposan meglepve önhatalmúlag James Bond 007: The Stealth Affairre változtatták a játék címét. A karakter nevén túl semmit nem változtattak meg, így aztán ez az egyetlen sztori, amelyben a britek legismertebb kémje a CIA-nek dolgozik.

És persze a szőke haj, fehér öltöny kombinációról sem a Bond-elegancia üvölt.

Forrás: Amiga Format 1990/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.