Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Még a szemed is kipukkan, ha a gépedben egyszerre dübörög a Creative hangkártyája és 3D-s gyorsítókártyája!

A videokártya a Rendition Vérité V1000E chipre épült, és mint ilyen, inkább széleskörű kompatibilitásáról, és nem feltétlenül tényleg szempukkasztó teljesítményéről volt híres. Érdekes, hogy a francia reklám nem említi meg a GPU-hoz csomagolt játékokat*; lehet, hogy azok csak Amerikában voltak a dobozban?

*furcsa válogatásként a Quake shareware-verziója mellett a Rebel Moon, a Flight Unlimited, illetve a Battle Arena Toshinden SE volt a négy ajándék.


Forrás: Univers Jeux & Micro 1996/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Bár ezt nemhogy a hirdetés nem említi meg, de megjelenéskor a Konami is minden magazinnak azt hazudta, hogy az ötödik Contra Japánban készült, a Legacy of War valójában az Appaloosa stúdió műve volt. A furcsa elemekkel teli játék (az anaglif 3D-mód, vagy éppen a dzsungelbéli játékterem, ahol a Gyruss mellett egy új retro alkotás, a Battle Tank és a Pac-Man keverékeként létrejött Pac-Tank is játszható volt) sajnos nem lett nagy siker, a sorozat rajongóinak nagy része még az impresszív főellenfeleknek sem tudta megbocsátani, hogy az addig oldalnézetes Contra hirtelen felülnézetes játékká vált, és bizony amiatt is sokan húzták az orrukat, hogy a poligonból épült tájon rengeteg sprite-karakter mászkált és harcolt.

Forrás: Ultra Game Players 1996/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Mindannyian emlékszünk a gyermekkor legégetőbb kérdésére, ami miatt hetek teltek el alvás nélkül; amikor kétségbeesetten behunyt szemünk előtt is egyetlen mondat villogott lángoló betűkkel: „anya, milyen lesz a telefon, mire felnövök?!”

A hirdetés abszurditását leszámítva a válasz amúgy helyes: ma bárkit fel tudunk hívni azzal az egyszerű trükkel, hogy tárcsázzuk az adott számot.


Forrás: Parents Magazine 1953/05. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.


Bár a Criterion által fejlesztett RenderWare engine tényleg játékok százait hajtotta meg a hatodik konzolgenerációban, nagyon úgy néz ki, hogy a hivatalos bemutató PDF valami comic sans-közeli betűtípust használt...

Forrás: Dreamcast Monthly 1999/11. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Ha hiányzik valami új játék megbízható ZX81-edre, miért nem pötyögöd be az Escape from Omicront? A magazin az átlagot jócskán felülteljesítve tanítási célzattal még azt is megmagyarázza, hogy az egyes sorok és szekciók mit is csinálnak.

Forrás: ZX Computing 1984/06-07. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A kifejezetten taszító főhős ellenére a Freddy Hardest lett akkora siker, hogy a spanyol fejlesztők két évvel később elkészítették a második részt is. Arról én sose hallottam, így óriási meglepetést okozott, hogy az valami újabb sci-fi környezet helyett Manhattan utcáin játszódott. E koncepció a brit kiadó Codemastersnek sem volt megfelelő, így az angol nyelvű verzió Guardian Angel címen jelent meg.


Forrás: The Games Machine (UK) 1987/12-1988/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


1951-ben teljesen egyértelmű volt, hogy mit is hirdet az oldal, de nekem utána kellett néznem. A hirdetés tárgya az autó, amelynek neve Willys Station Wagon volt. A gyártó különösen büszke volt az alacsony fogyasztásra, ami akkortájt azt jelentette, hogy 100 km megtétele során cirka 23 liter benzint zabált fel a négyhengeres Hurricane motor.

Forrás: Reddit. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.

Egy meglepően őszinte szalaghirdetés: senki nem állította, hogy az Alone in the Dark 2 jobb lenne az eredetinél, csak azt, hogy az engine pár kevéssé fontos tekintetben fejlődött valamicskét.


Forrás: PC Gamer (UK) 1994/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Bődületesen drágán adta TRS-80 CoCora készült portékáit a Spectacular Games – persze ez valahol érthető is, hiszen a négy csodálatos alkotás közül az egyik nem egy pofátlan klón volt csupán. Oké, a Space War sem volt radikálisan eredeti, hisz ebben meg a halálcsillagot kellett felrobbantani, de legalább a játékmenetet nem valami játéktermi sztár ihlette.

Mert a Galax Attack a Galaxian koppintása volt, a Ghost Gobbler nyilván Pac-Man-utánzat volt, és szerintem a Space Invaders sem teljesen saját ötletre épült...

Forrás: The Rainbow 1982/10. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Az Alpex Computer Corporation két alkalmazottja még 1974-ben kezdte el fejleszteni a Raven (Remote Access Video Entertainment) nevű otthoni konzolt. A gép alapja a vadonatúj Intel 8008 chip volt, és ezzel, no meg 8 KB RAM-mal 128x64 pixelnyi fekete-fehér grafikát tudtak kisajtolni a gépből. (A technikai korlátok miatt a játékok maximális mérete 256 byte volt!) Ez a konzol persze nem jelent meg, de a technológiát a Fairchild chipgyártó vásárolta meg, és az végül Fairchild Channel F néven 1976-ban megjelent.

A megjelenítésért felelős technológia olyan forradalmi volt, hogy azt le is védették, és később az Atari, a Mattel és a ColecoVision is fizetett a cégnek azért, hogy azt használják. A Nintendo viszont a NES megjelenésekor ezt nem tette meg; japán mérnökeinek gőze sem volt erről a régi szabadalomról. Az Alpex Amerikában indított pert a Nintendo ellen, és 1994-ben meg is ítéltek nekik 208 millió dollárt. A fellebbezés során azonban a Nintendo már sikeresen el tudta magyarázni a technikai különbségeket, így 1996-ban a hírnek megfelelően (bár nyilván nem a legfelsőbb bíróság) a bíró megváltoztatta a döntést, és megszüntette az eljárást.


Forrás: 64 Magazine 1997/08. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.