Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Hát, most az is kiderült, hogy én még sosem vásároltam úgy igazán...

Forrás: Wired 1996/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A Lucky-8-Line egy klasszikus gyömölcsös nyerőgép volt, neve pedig természetesen arra utal, hogy játékosok akkor nyertek, ha a három sor, a három oszlop, vagy a két átló valamelyikében tudták előidézni valamelyik áhított kombót.

Amennyire ki tudtam deríteni, a vastaggal szedett „de tényleg!” szöveg, lett légyen az bármilyen gyerekes is, nem üres fenyegetés volt, és a Yamate 1991-ben beperelt a témában egy Myron Sugarman nevű illetőt. A per kimenetelét sajnos nem találtam meg, de mivel az ügyet megannyi pereskedő amerikai videojáték-cég is idézi, gyanítom, hogy nagyon nem Sugarman úr győzött.


Forrás: RePlay 1990/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Amikor a Microsoft 3D Movie Maker készítői valami rajzfilmes betűtípust kerestek művükhöz, a céges hálózaton megtalálták a Microsoft Bob rendszerhez készült, de annak megjelenéséig el nem készült Comic Sans MS fontot, és azt azonnal az animált jelenetek készítésére használt programba pakolták. Bár végül ebbe nem kerültek bele azok a szövegbuborékok, amik miatt erre eredetileg szükség lett volna, a menük egy részéből nem sikerült kipurgálni a fertőzést, így e programmal megindult a betűtípus terjedése.

Mint látható, nem ez volt a szoftver egyetlen, az egyetemes ízlés ellen elkövetett bűne.

Forrás: My Abandonware. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Hogy a Connecticut Leather Company alapítója mit szólt volna ahhoz, hogy legfiatalabb gyermeke konzolt ad ki ColecoVision néven, abban nem lehetünk biztosak, mindenesetre feltehetően nem bánta volna a lépést, hiszen a cipőjavítókat szerszámokkal és bőrrel ellátó eredeti cég az ő irányítása alatt igen hamar minden másba is belefogott. Egy ideig a Coleco volt például a világ legnagyobb medence-gyára, de az évtizedek alatt sikerrel árultak kalaptisztító gépeket, hójárókat, játékbabákat, illetve, ahogy az a kis képen is látható, tévés hasbeszélő figurák kivételesen groteszk bőrmaszkjait is...


Forrás: Video Games 1982/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Kíváncsi lennék, hogy lehetséges lenne e ennél is unalmasabb feladatot kitűzni egy direkt fiataloknak szóló programozási verzenyben.

Forrás: Mikro Magazin 1986/09. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

„Veszélyes töménységű humor,” próbál riogatva lelkesíteni az első Simon the Sorcerer francia verziója, és bár a screenshotok színei gyanúsan ótvarul néznek ki, azt feltételezve, hogy kinyomtatva nem volt sok gond velük, ezt kifejezetten jól sikerült reklámnak nevezhetjük.

Forrás: Amiga Dream 1993/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A kiválóan elnevezett ANGELUS THE gospel of evil egy klasszikus japán kalandjáték, amelyben ezúttal nem valami brutális sorozatgyilkosságot kell kinyomozni, hanem valami sokkal rosszabbat. Először Peruban lesz rosszul, majd változik valami nem-emberivé egy német üzletember, majd egy amerikai diáklánnyal történik meg ugyanez Japánban. Amikor Londonban, szinte a lábai előtt is történik egy ugyanilyen eset, Brian Paul újságíró áll neki felgöngyölíteni a nyilván démonimádó szekták közelébe vezető szálakat.

Mert hiszen, ha a játék hivatalos műfajbesorolása a „neo-okkult kalandjáték”, akkor az ilyesmi elkerülhetetlen.


Forrás: MSX Magazine (JP) 1989/06. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A Neumann János Számítógéptudományi Társaság lapjának első számában az első cikk rögvest a lényeggel foglalkozik: mi is az a személyi számítógép, és miben is különbözik a nem-szemályi számítógépektől. Ha az írásban foglaltakkal ellentétben még ma, 40 évvel később is pont ugyanezeket a kritériumokat vesszük, kiderül, hogy telefonjaink és több konzolunk is személyi számítógép!

Az időutazó újságírás szép példájaként az illusztráció a legelső kép a Raspberry Pi 4 model B-ről.

Forrás: Mikro Magazin 1983. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Bár még ennek is voltak előzményei, egy kevéske jóindulattal az 1973-as Maze-t az FPS-ek első képviselőjének tekinthetjük: 3D-s labirintusokban játszódott, és ezekben a játékosok valós időben kergették és lőtték egymást. 1974-ben már pályakészítő és az Arpaneten keresztül zajló online mód is volt benne.

A Maze-nek nyilván millió örököse volt, és ezek közé tartozott az 1987-ben Atari ST-re megjelent MIDI Maze is. Nem csak a játék volt eltéveszthetetlenül FPS-szerű (éppcsak a fegyver nem lógott még be alul a képernyőre), de a multiplayer-fókuszt is átvették a Xanth Software F/X fejlesztői: egyéb lehetőség híján a MIDI-portot az eredeti céltól eltérő módon használva akár 16 gépet is hálózatba lehetett kötni.

Pár évvel később a játékot Game Boyra is elkészítették, de mivel a Nintendo nem engedte meg a házilagosan készült, a 16-fős multit ezen a platformon is lehetővé tevő hálózati kütyü árusítását, így az ott Faceball 2000 néven kiadott programban végül csak négy játékos vadászhat egymásra.

Sajnos a technikai bravúrok elvitték a figyelmet, így a játéknak szentelt Nintendo Power-poszter nem a világ legízlésesebb művészeti alkotása lett...

Forrás: Nintendo Power #030. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.