Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Csak a program 50 dollárért, vagy az egész hóbelevanc 4623-ért? (Vajon miért pont ennyiért?) Elég durva haszonkulcs lehetett ezen a gépen; mert azt azért nem hiszem, hogy ezek az asztalok értek volna ilyen vagyonokat...
Forrás: TRS-80 Microcomputer News 1980/08. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A Mutant League Football az Electronic Arts történetének talán legsikeresebb spinoffja volt: a John Madden NFL ’93 motorját felhasználva egy posztapokaliptikus, a mainál lényegesen kevesebb szabállyal, ám több brutalitással rendelkező amerikai focis játékot készítettek. Ezt aztán nem csak egy jégkorongos mellék-mellékszál követte, de egy két évadot megért rajzfilm-sorozat is.
Forrás: Electronic Gaming Monthly #048. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Bár ahogy látszik, ezt akkoriban valamiért nem kürtölték világgá, az Electric Dreams valójában az Activision brit leányvállalata volt. A cég néhány éven keresztül szinte totális szabadsággal működött, és számtalan, Commodore 64-ra és ZX Spectumra készült portot köszönhet nekik a világ.
Forrás: Amstrad Action 1985/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Kíváncsi vagyok, hogy mit értett meg a leírásból az, aki még nem olvasta a Neurománcot; rendben, a fő célcsoport egész biztosan a regény olvasóbázisa volt, de hát azért a többieket sem feltétlenül kellene egy reklámnak elriasztania.
A beígért film természetesen sosem valósult meg, és szerintem emiatt nem érdemes keseregni – erősen kétlem, hogy Gibson világát az akkori technológiával meg lehetett volna jeleníteni...
Forrás: Videogames & Computer Entertainment 1989/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Néhány jelentősebb filmátirat-sikert követően az Oceannél messzire gurult a labda, és megállíthatatlanul licenszeltek mindent, ami csak a mozikba került, függetlenül attól, hogy logikus választás volt-e azt egy platformjáték alapjának megtenni. Így járt a Dennis a komisz című képregény-film is 1993-ban, a végeredmény pedig borítékolhatóan egy ócska, igénytelen és rövid játék lett három platformon.
Forrás: VideoGames 1993/10. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Az ezt a különleges gépet is tervező és gyártó Evans & Sutherland nem mindennapi vállalkozás volt: két utah-i egyetemi professzor alapította, első alkalmazottai között pedig olyan tanítványaik voltak, mint Ed Catmull, Jim Clark és John Warnock, akik ebben a sorrendben a Pixar, a Silicon Graphics, illetve az Adobe alapítói lettek a későbbiekben.
Ebből talán ki is található, hogy a cég a számítógépes grafika korai úttörője volt: az itt látható Picture System/2 fantasztikus kijelzője (akár 436 ASCII-karakter is elfért egy sorban) miatt különféle kutatóintézetek és légitársaságok kedvelt terminálja volt. A gép 1978-ban jelent meg.
Az Evans & Sutherland ma is létezik, és elsősorban planetáriumok megjelenítő szoftvereivel foglalkoznak.
Forrás: jstn. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Ahogy e cikk is bizonyítja, tényszerűleg Commodore 64-en is lehetséges volt rajzolni, de azért az igazi digitális művészeti forradalom európai beindítását sokkal inkább az Amigához lehet kötni.
Forrás: Your 64 1985/10. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Idézet a kép hivatalos leírásából:
„Az Építésgazdasági és Szervezési Intézetben egy R20-as, valamint egy EMG 830-20 típusú számítógép segíti a budapesti lakótelepek és nyolc nagyberuházás programjait. Az előtérben a gyors hozzáférésű mágneslemeztárak, a háttérben a mágnesszalagtárak láthatók.”
Fotó: Balaton József.
Forrás: MTI Fotóarchívum. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A Southwest Radio Church nevű visszafogott amerikai egyház 1978-ban már egy rövid kötetben megpróbálta felhívni arra a figyelmet, hogy a számítógép az Antikrisztus terméke, két évvel később pedig ezzel a bővített kiadással álltak elő. Fő érvük: számítógépeket a bankok is használnak.
Forrás: Magic Transistor. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A magneto-optikai lemezek egyike sem volt képes meghódítani a mainstream számítógépes világot, legalábbis Japánon kívül nem – és azért ott sem lehet dominanciáról beszélni.
Az itt látható 90 milliméteres modell mellett létezett egy nagyobb, 130 mm-es lemezfajta is, ám azt nem a nagyközönségnek, hanem kifejezetten archivációs célokra gyártották. A legutolsó ilyen típusú lemezekre már 9.2 GB adat fért rá, így azt sok múzeum és könyvtár használta.
Forrás: Wired 1996/03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella