Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Végre egy reklám, amellyel tényleg azonosulni lehet: jómagam is mindig ilyesféle körülmények között hallgatok zenét.

Forrás: Cassette Week. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A Szépség és a Szörnyeteg természetesen agyatlan és középszerű akciójátékos feldolgozást kapott, hiszen ez illik legjobban az eredeti meséhez, és persze a későbbi rajzfilmhez.


Forrás: Die Hard Game Fan 1994/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Tammy Swier, a Colfax Video videókölcsönző legújabb alkalmazottja fittyet hány Rockyra, Rambóra, de még Axel Foley-ra is, és inkább a Kiss of the Spider Woman filmmel szemezget.

A kiváló fotót Lyn Alweis lőtte 1986 májusában.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Magyarul (legalábbis az internet szerint, élőben sosem hallottam) fonákolós, angolul pedig reversi a neve az ismert táblás játéknak, amiben egymás korongjait átugrálva színezzük át azokat. E nevek nem tetszettek a japán Goro Hasegawának, aki egy Shakespeare-szereplő nyomán othellóra nevezte át a játék továbbfejlesztett verzióját. Bármilyen furcsa, az akció, és az 1971-ben bejegyzett névjegy sikeres lett, és ma a hivatalos versenyeken is így hívják az egyesek által sportként űzött táblás játékot.

A játék ezt követően nyilván igen népszerű lett Japánban (például a Nintendo egyik első videojátéka is a Computer Othello volt), így a Tsukada Original nevű cég is ráugrott a témára. Először a Segával kötött szerződés alapján saját verziót, tulajdonképpen egy hivatalos hardverklónt adtak ki az SG-1000 konzolból, és persze annak neve is Othello Multivision lett. A gépben egy beépített játék is akadt; nyilván az Othello. Bár ezt követően csak nyolc kártya jelent meg a gépre, azok közül az egyik az Ayako Okamoto golfozó nevét viselő Match Play Golf volt.

Ahogy látható, az együttműködés másként is működött: a csak az othello játékot ismerő kézikonzol, a Computer Othello M-II is a sportoló marketingértékét használta ki.

Forrás: Technopolis 1982/08. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Soha nem volt a kezemben a japán Alps cég e remekműve, de meg mernék esküdni rá, hogy az ott volt minden idők legótvarabb modern kontrollerei között. Ezért is érthetetlen, hogy a Sony miért próbálta meg átvenni a designt a PlayStation 3 megtervezésekor.


Forrás: Official PlayStation Magazine (US) 1998/11. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Szomorú kor lehetett, amikor a csodálatos tüdőtágító volt a gyermekek legfőbb szórakozása; a játék, amellyel mókás órákat lehetett minden nap eltölteni. Az illusztrációra pakolt csemetén mondjuk pont nem látszik a hatalmas öröm, de hát amikor a gyermek tüdejét egy 1920-as évekből származó pumpa tölti fel 40 liter, arzénnal és ólommal szennyezett levegővel, a kacagás nem jött azonnal...

Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Az eb nevéről és kosztümjéről talán arra is következtethetnénk, hogy valamiféle különleges jószággal állunk szemben, de a szomorú igazság sajnos az, hogy Super Mutt jóval kevésbé strapabíró, mint akár egy kétnapos tacskókölyök. A Spectrum-játékok jó szokása szerint karakterünk azonnal megdöglik, amint hozzáér egy ellenfélhez, még akkor is, ha az éppen egy esernyő, egy alsógatya, esetleg egy ébresztőóra.

Forrás: Crash 1985/02. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Az itt látható elektronyos párosodás nem valamiféle veszélyként volt bemutatva a Sexology magazin 1964 februári számában, hanem ésszerű, optimista forgatókönyvként. Sajnos a teljes cikket nem találtam meg online, de a sci-fi és az elektromos kütyük népszerűsítésének egyik legfontosabb alakjaként ismert Hugo Gernsback által (saját lapjában) írt cikk egy ismertető alapján elég rémisztő képest fest az író-feltaláló házassággal kapcsolatos gondolatairól.


Forrás: Homophoni. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Ha esetleg idegesít, hogy pocsék eredményt érsz el a Q*Bert játéktermi verziójában, ne szomorkodj: ez a kivételesen igényes stratégiai útmutató hiába 40 éves, kiváló tanácsokkal van tele.

Forrás: Videogaming Illustrated 1983/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Meg se kell nézni, hogy mikori az újsághirdetés, a Bad Dudes annyira nyilvánvalóan a nyolcvanas évekből származik, hogy az már szinte fáj.

Forrás: Videogames & Computer Entertainment 1989/05. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.