Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A kiválóan elnevezett ANGELUS THE gospel of evil egy klasszikus japán kalandjáték, amelyben ezúttal nem valami brutális sorozatgyilkosságot kell kinyomozni, hanem valami sokkal rosszabbat. Először Peruban lesz rosszul, majd változik valami nem-emberivé egy német üzletember, majd egy amerikai diáklánnyal történik meg ugyanez Japánban. Amikor Londonban, szinte a lábai előtt is történik egy ugyanilyen eset, Brian Paul újságíró áll neki felgöngyölíteni a nyilván démonimádó szekták közelébe vezető szálakat.

Mert hiszen, ha a játék hivatalos műfajbesorolása a „neo-okkult kalandjáték”, akkor az ilyesmi elkerülhetetlen.


Forrás: MSX Magazine (JP) 1989/06. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A Neumann János Számítógéptudományi Társaság lapjának első számában az első cikk rögvest a lényeggel foglalkozik: mi is az a személyi számítógép, és miben is különbözik a nem-szemályi számítógépektől. Ha az írásban foglaltakkal ellentétben még ma, 40 évvel később is pont ugyanezeket a kritériumokat vesszük, kiderül, hogy telefonjaink és több konzolunk is személyi számítógép!

Az időutazó újságírás szép példájaként az illusztráció a legelső kép a Raspberry Pi 4 model B-ről.

Forrás: Mikro Magazin 1983. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Bár még ennek is voltak előzményei, egy kevéske jóindulattal az 1973-as Maze-t az FPS-ek első képviselőjének tekinthetjük: 3D-s labirintusokban játszódott, és ezekben a játékosok valós időben kergették és lőtték egymást. 1974-ben már pályakészítő és az Arpaneten keresztül zajló online mód is volt benne.

A Maze-nek nyilván millió örököse volt, és ezek közé tartozott az 1987-ben Atari ST-re megjelent MIDI Maze is. Nem csak a játék volt eltéveszthetetlenül FPS-szerű (éppcsak a fegyver nem lógott még be alul a képernyőre), de a multiplayer-fókuszt is átvették a Xanth Software F/X fejlesztői: egyéb lehetőség híján a MIDI-portot az eredeti céltól eltérő módon használva akár 16 gépet is hálózatba lehetett kötni.

Pár évvel később a játékot Game Boyra is elkészítették, de mivel a Nintendo nem engedte meg a házilagosan készült, a 16-fős multit ezen a platformon is lehetővé tevő hálózati kütyü árusítását, így az ott Faceball 2000 néven kiadott programban végül csak négy játékos vadászhat egymásra.

Sajnos a technikai bravúrok elvitték a figyelmet, így a játéknak szentelt Nintendo Power-poszter nem a világ legízlésesebb művészeti alkotása lett...

Forrás: Nintendo Power #030. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Az a jó a mémek és szlengek marketingbe kerülésével, hogy az ilyesmi sosem veszíti el szavatosságát és relevanciáját. Ha valaki esetleg használt Razer Naga egeret, megírhatná, hogy ez a 12 gomb pont olyan használhatatlan volt-e, mint amilyennek a kép alapján tűnik...


Forrás: @Gamer 2012/09. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Voltak hónapok, amikor a Game Gear játékfelhozatala olyan szörnyűséges állapotban volt, hogy hazai termék híján még a japán lapokban is muszáj volt nyugati programokat hirdetni.

Forrás: Marukatsu Mega Drive 1993/03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A mindenki által elfeledett nagy ottlap-honlap háborúnak állít emléket a frontvonalról írt cikk. Az írás messze legjobb része mindenképpen a szavazás végeredménye; nem sokon múlott, hogy a weboldalakat ma ne indulap néven emlegessük...

Forrás: Internet Kalauz 1997/02. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Újabb példa a spanyol MicroHobby magazin bohókásságukban is nagyszerű címlapjára: a kazettaparipákat akár egy ZX Spectrum-játékban is el tudnám képzelni!


Forrás: MicroHobby 1985/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


A Doom II, a Warcraft, a TIE Fighter, az X-COM, a King's Quest VII, a Sensible World of Soccer, a Wing Commander III, a Theme Park, az Under a Killing Moon és a The Need for Speed évében a reklám egyik fontos állítását pofátlan hazugságnak kell minősítenünk. De nem is kellene sorolni a sokkal sikeresebb játékokat: a botrányos játszhatóság(talan)ságáról elhíresült Rise of the Robots ugyanis hatalmas anyagi bukás volt.

A regény magyar kiadása egyébként szabadon elérhető egy csomó antikváriumban, szóval aki szereti magát kínozni, az most olcsón meg tudja tenni ezt.

Forrás: Cool 1995/09. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Tanuljon és váljon ön is Ujjlenyomat Szakértővé egy csodálatos könyvből, amelyben bűntettek és detektívek fényképei találhatók! Egyetemünk* hatékonysága olyan fokú, hogy még a magafajtából is képest sokat kereső embert** nevelni. A képzés azonnal teljesen ingyenessé válik, mihelyst kifizette annak árát!

*nem igazi egyetem.
**értsd: férfit.


Forrás: Modern Mechanics and Inventions 1928/12. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A világ első 32-bites, CD-t használó játékgépe valójában a Fujitsu FM Towns Marty volt, de ebben az esetben jóindulatúan tudatlanságnak tudom be a reklám csúsztatását. A reklámét, amelynek többi állítása is eléggé megkérdőjelezhető – de a bizarr szlogen annyira meglepett, hogy ezekre már nem is tudtam koncentrálni...

Forrás: Edge #003. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.