Napi retró

A Super Famicom (balra) és a Sega Mark V (lényegében a későbbi Mega Drive), pontosabban az, ahogy ezeket a gépeket a Beep! magazin szerkesztői 1986 nyarán, jóval e konzolok bemutatkozása előtt elképzelték. A Super Famicom esetében a nevet legalább eltalálták, de a többi dolog nagyon nem jött össze: a kép alapján az újságírók egy opcionális billentyűzetet és egy szintén opcionális floppy-meghajtót vizionáltak az ezek nélkül parányi alapgépre. Az egyik legérdekesebb extra a gép jobb alján nyíllal jelölve található: ez lett volna az IC-kártyákat olvasó egység, amellyekkel állást lehetett volna menteni és azokat gépek közt hordozni.

Ami a Mark V név magyarázatát illeti: a Sega első konzolja az SG-1000 névre hallgatott, ennek kicsit átalakított kiadása pedig az SG-1000 II megjelölést viselte. A konzol harmadik, ismét kibővített verziója már a szimplán a Mark III név alatt jelent meg. E gép szolgált alapjául az általunk is jól ismert Master Systemnek, amely ugyan hivatalosan sosem viselte a Mark IV nevet, alaplapján mégis ott virít az erre utaló „M4” felirat. E gép utódja lett volna tehát a Mark V, és igazán nem a Beep derék újságíróin múlott, hogy azt végül a Sega a sokkal jobban hangzó Mega Drive néven adta ki. A fantáziaképen félelmetesen szögletes terv legnagyobb extrája az opcionális kijelző lett volna, de az is meglepő, hogy bár azt az újságírók azt kolosszális intuícióval eltalálták, hogy a konzolban lesz egy Motorola 68000 és egy Zilog Z80 CPU is, ők azt valószínűsítették, hogy ezek között a gép elején levő nagy gombbal majd lehet váltogatni. (A valóságban a Z80 kizárólag a hangokért felelt.)