Bár a Konami már korábban, a ’80-as években is próbálkozott saját konzol tervezésével, azokból a tervekből végül semmi nem lett – azonban 1992-ben a cég mégiscsak kiadott egy ilyen terméket. Ez volt a Picno (illetve 1993-ban a kicsit olcsóbb, de teljesen kompatibilis Picno 2), amelyet hajszálnyi túlzással a Wii U és a Switch elődjének is nevezhetünk. A képeken látható „rajztábla” volt maga a konzol, amely a játékokat a tévé képernyőjén jelenítette meg. A nagy extra természetesen az volt, hogy ez egy korai érintőképernyő, amely az egység jobb felső sarkában elhelyezett ceruzával volt birizgálható. Alapból csak rajzolgatni lehetett vele, de a géphez megjelent összesen 20 program az edutainment mindenféle irányát elérhetővé tette: volt alapfokú számtant, vagy éppen kanji-írást oktató program, de akadtak interaktív mesekönyvek, puzzle-játékok és igen egyszerű kalandjátékok is. Egyes japán források szerint az amúgy is gyengén fogyó hardvernek az tett be véglegesen, hogy 1993 nyarán a Sega is kiadott egy gyerekkonzolt, méghozzá az igen hasonló Pico néven.
Forrás: Video Games Densetsu. Állandó link a bejegyzéshez.