Napi retró

Hogy honnan tudom, hogy az ACE újságírója öt percet sem játszott a Captain Blooddal, és hogy „kritikáját” a doboz hátulján levő marketingszöveg alapján írta? Egyszerű: a cikkben nincs megemlítve, hogy az idegen lényekkel való kommunikáció egy 150 ikonból álló menüszörnyeteg segítségével zajlik, és hogy ennek köszönhetően lényegében játszhatatlan a program. A kegyetlen időlimit felemlegetése is hiányzik kicsit, no meg az értelmezhetetlen párbeszédek indulatos anyázását sem hagyta volna ki cikkéből az, aki tényleg megpróbálta felkutatni a főszereplő klónjait a galaxisban...