Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Mielőtt a Microsoft belevágott volna az irodai szoftverek, majd az operációs rendszerek készítésébe, a cég portfóliója rendkívül sok irányba kalandozott el – játék, programozási nyelv és gépelési oktatószoftver is akadt az 1979-es felhozatalban.
Forrás: BYTE 1979/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A magyar nyelv egyik ritka szép szava a fluoreszcenciamikroszkóp, és e képen bizony egy ilyen készülék látható, mégpedig a japán gyártású Sysmex HM-1000 nevű 2018-as egymolekulás modell. Utóbbi jelző azt jelenti, hogy bizonyos körülmények között lehetőség nyílik egyetlen konkrét molekula nyomon követésére, megfigyelésére is a 40 nanométeres felbontási szintnek köszönhetően.
Forrás: Sysmex. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
A Synapse „elektronikus regényei” valójában szimpla szöveges kalandjátékok voltak, éppcsak az átlagosnál némileg igényesebb kiszerelésben. Ez azt jelenti, hogy mind a négy (az itt hirdetett triót a Breakers követte 1986-ban) játék egy teljes regénnyel volt összecsomagolva, amely az előzménysztorit mesélte el – és ahol az véget ért, pontosan ott kezdődött el a játék.
A Cathryn Mataga által írt engine (a BTZ a „Better Than Zork” nevet takarja) egyik új funkciója a valósidejű helyzetek kezelése volt: nem állandóan ugyan, de minden játékban akadt néhány olyan helyzet, amelyben a többi karakter tőlünk függetlenül is cselekedett, így ilyenkor kellő gyorsasággal és pontossággal kellett beírni parancsainkat, különben játékbeli hősünk alaposan ráfaraghatott a teszetosza viselkedésre.
Forrás: Computer Gaming World #025. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Amikor a felsővezetés kiadja az ukázt, hogy legnagyobb megrökönyödésedre a célba vett konzol megjelenésére időzített első szám is előtt ki kell adni egy nulladik magazint, akkor szerkesztőként nincs más lehetőség, mint efféle nonfiguratív image-reklámokkal feltölteni az üresen tátongó helyet.
Forrás: Official Dreamcast Magazine (UK) 1999/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Felteszem, ma már nem így neveznék el ezt a merevlemezt; persze a Ducati Futa korában semmi sem lehetetlen.
Forrás: Macworld 1985/09. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
Csak a program 50 dollárért, vagy az egész hóbelevanc 4623-ért? (Vajon miért pont ennyiért?) Elég durva haszonkulcs lehetett ezen a gépen; mert azt azért nem hiszem, hogy ezek az asztalok értek volna ilyen vagyonokat...
Forrás: TRS-80 Microcomputer News 1980/08. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A Mutant League Football az Electronic Arts történetének talán legsikeresebb spinoffja volt: a John Madden NFL ’93 motorját felhasználva egy posztapokaliptikus, a mainál lényegesen kevesebb szabállyal, ám több brutalitással rendelkező amerikai focis játékot készítettek. Ezt aztán nem csak egy jégkorongos mellék-mellékszál követte, de egy két évadot megért rajzfilm-sorozat is.
Forrás: Electronic Gaming Monthly #048. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Bár ahogy látszik, ezt akkoriban valamiért nem kürtölték világgá, az Electric Dreams valójában az Activision brit leányvállalata volt. A cég néhány éven keresztül szinte totális szabadsággal működött, és számtalan, Commodore 64-ra és ZX Spectumra készült portot köszönhet nekik a világ.
Forrás: Amstrad Action 1985/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Kíváncsi vagyok, hogy mit értett meg a leírásból az, aki még nem olvasta a Neurománcot; rendben, a fő célcsoport egész biztosan a regény olvasóbázisa volt, de hát azért a többieket sem feltétlenül kellene egy reklámnak elriasztania.
A beígért film természetesen sosem valósult meg, és szerintem emiatt nem érdemes keseregni – erősen kétlem, hogy Gibson világát az akkori technológiával meg lehetett volna jeleníteni...
Forrás: Videogames & Computer Entertainment 1989/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Néhány jelentősebb filmátirat-sikert követően az Oceannél messzire gurult a labda, és megállíthatatlanul licenszeltek mindent, ami csak a mozikba került, függetlenül attól, hogy logikus választás volt-e azt egy platformjáték alapjának megtenni. Így járt a Dennis a komisz című képregény-film is 1993-ban, a végeredmény pedig borítékolhatóan egy ócska, igénytelen és rövid játék lett három platformon.
Forrás: VideoGames 1993/10. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella