Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Állatkínzás! Vegyen ön is állatkínzásos játékot!


Forrás: Total Control 1999/09. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.


A Deathkeep eredetileg 3DO-ra készült, az SSI designerei pedig úgy döntöttek, hogy konzolon soha senki nem játszana körökre osztott harcrendszerrel, hogy kontrollerrel senkinek nem lenne kedve egy egész partit menedzselni. Már ezt is tökéletesen találták el, hát még azt, hogy 200 randa, legfeljebb a faltextúrában változó pálya bőven kárpótolja a majdani játékost a szörnyű történetért, vagy mondjuk a karakterkészítés hiányáért.

Extra bónuszként a későbbi PC-s verzió kifejezetten pocsékul futott kora legerősebb gépein is.

Forrás: PC Entertainment 1996/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

DenOn Ken avagy DOK néven ismert cég a hetvenes évek egyik legfontosabb hobbi-elektrotechnikai gyártója volt Japánban. Ebben a hirdetésben például tranzisztorokat, transzformátorokat és elektroakusztikai kütyüket árulnak, hátha ezekből valaki össze akar állítani valami berendezést.


Forrás: Transistor Gijutsu 1975/08. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Az 1952-ben bevezetett Aetna Drivotrainer vezetésoktatási rendszer az első civil autószimulátor(-szerűség) volt. A New York-i gimnáziumban készült 1953-as fotó e gépek első generációját mutatja be: a nebulók egy filmet néztek, és az ott látottaknak megfelelően kellett a pedálokat és a kormányt kezelniük. Bár a böhöm gépek nem mozogtak, a gázpedál lenyomása hangosabbá tette a szimulált motorzajt, és a kormány is valódi ellenállással és működő kapcsolókkal rendelkezett. Az 1973-ig rengeteg amerikai és brit iskolában használt rendszer egy későbbi verziója itt tekinthető meg működés közben.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Sok érdekes böngésznivalót ad ez az 1993 novemberi állapotokat mutató toplista – mai szemmel a legfurcsább talán az import-lista jelenléte: az európai konzolpiac évtizedeken keresztül csupán harmadrangú pozícióban volt, így a játékok jelentős része nem is jelent meg nálunk, ami pedig mégis zöld utat kapott, arra meg hosszú hónapokat, néha éveket kellett várni. Ja, és a TV-szabvány miatt minden játék lassabban futott, mint a világ más régióiban!

Forrás: Super Play 1994/02. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Először azt hittem, hogy valami újító jellegű szimulátorteszt fog kisülni ebből a képregényből, de az bármiféle ilyen kapcsolat, netán más jellegű apropó vagy kontextus nélkül foglalt el négy oldalt a magazinban.

Forrás: Cool 1994/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A hevedertáras (ugye?) plazmavető és a kopott bőrcsizma között ez az űrharcos mindennel fel van szerelve, amire csak a bolygók tucatjain játszódó kaland során szüksége lehet. Rendben, már az első lövéstől elszállnak pörögve hátrafelé, de ne legyünk ilyen szigorúak – simán lehet, hogy a Planet’s Edge jövőjében már sikerült legyőzni az alapfokú fizikát!


Forrás: Computer Games Strategy Plus 1991/12. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Ah, a filozófia kérdés, amelynek megoldása már a régi görögöknek is annyi problémát okozott: ha két eltérő 16-bites processzort összekötünk, abból vajon egy 32-bites rendszer születik? A Super Action magazin lelkendező híre szerint igen; én speciel eltérő véleményen vagyok...

A Super FX amúgy nagyjából tényleg azt tudta, amit itt lehet olvasni róla, leszámítva persze néhány túlzást (a Neo Geo például még így is jóval erősebb platform volt). Igaz, a techológia igen komplex volt, ezért azt csak kevés fejlesztő akarta kihasználni – a grafikus gyorsítókártya drágasága pedig tovább szűkítette a lehetőségeket. A Super FX végül csupán nyolc megjelent játékban volt benne, így a beígért forradalom végül elmaradt.

Forrás: Super Action 1992/11. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Bár a mikroszámítógépes verzióknak esélye sem volt arra, hogy az Alien Syndrome-ot úgy futtassák, mint az eredeti játéktermi gép, ez a remek, pont a szükséges mértékben undorító festmény sok hiányosságért kárpótolta az embert.


Forrás: The Games Machine 1988/07. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Ennyi logót még manapság is ritkán látni a hirdetéseken... de hát ki érne rá ezen lovagolni, amikor egy két oldalra széthúzott screenshot gyönyörködteti 1998 minden grafikus effektjét ígérve a szemet?

Forrás: PC Accelerator 1998/10. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.