Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
A marketing még egy óceánon keresztül is működött: nekem is lett valahogy Sidewinder kontrollerem. A lúzer feliratot emiatt sajnos magamra is érvényesnek kell tartanom: az egy dolog, hogy az eszköz borzasztó kényelmetlen volt, de minden idők legótvarabb d-padjának köszönhetően a játékok irányítása lehetetlen volt.
Forrás: PC Games 1997/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Két tényt szűrhetünk be az 1992-es nyári CES e nyilván Nintendo-centrikus bemutatójából: egyrészt ez is fantasztikus évvégének ígérkezett a SNES-tulajok számára, másrészt pedig az amerikai cosplay bődületesen igénytelen formában létezett még ekkortájt.
Forrás: Nintendo Power #039. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Én valós érdemein felül szeretem a Centuriont, de azt még így sem tudom elfogadni, hogy azt valaki moziszerű kalandnak nevezze... Másrészt pedig, ha valahogy mégis kitekerjük a szavak jelentését, akkor a Defender of the Crown vajon miért nem igényel agyat?
Forrás: Amiga Format 1991/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Azt hiszem, erre mondják, hogy szokatlanul agresszív marketingkampány.
Forrás: PC Gamer (US) 1995/02. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A hetvenes évek végén Amerikában dúlt a bioritmus-láz. Hogy ez pontosan mit jelent, azt nem tudom, de a tény, hogy legalább négy, ezzel foglalkozó automata is létezett, mindenképpen ezt bizonyítja. Hogy pontosan mivel is szédítette az embereket egy ilyen gép, azt a reklám sajnos nem árulja el, de arra lenne egy fogadásom, hogy a valódi, személyenként eltérő bioritmushoz semmi köze nem volt...
Forrás: American Automatic Merchandiser 1979/04. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
A Reality Quest által gyártott The Glove ezzel a gombkiosztással természetesen cseppet sem volt játszható, ám még ennél is nagyobb problémát jelentett, hogy a d-padot csuklóforgatással próbálták meg kiváltani.
Végre egy helyzet, amivel a balkezes játékosok jártak jobban – olyan verzió ugyanis nem készült a The Glove-ból.
Forrás: PSM 1997/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A Mirait a kiadó Sein Soft az igazi nagy dobásnak szánta, egy olyan megasikernek, ami a vállalatot rögvest a legnagyobbak közé repíti majd. Ennek megfelelően kiemelkedően sokat költöttek marketingre (beleértve azt is, hogy minden poszteren, reklámon és borítón szerepel egy lengén öltözött hölgy is, és annak idején közepes méretű felháborodás volt abból, hogy magában a játékban ő nem szerepel), rögvest négy platformon adták ki a játékot – majd amikor a megjósolt siker elmaradt, a szégyenről a figyelmet elterelendő nagy hirtelen Xain Softra változtatták nevüket. Rendben, a névváltoztatás csak az én elméletem szerint kapcsolódik a Mirai bukásához; ténynek legyen elég annyi, hogy az egy, a korszakhoz képest látványos akció-RPG volt, hihetetlen mennyiségű kötelező grindeléssel.
Forrás: POPCOM 1986/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Igen rövid ideig – amíg a szerkesztők úgy nem döntöttek, hogy a filmek világától eltérően a videojátékok cseppet sem számítanak szexinek, a Penthouse havi játékteszteket is közölt. Ez az első, tehát az inkább a női keblekről ismert magazin rögtön a wargame kategóriával kezdte olvasóinak meggyőzését arról, hogy ez az új hobbi micsoda lehetőségeket is rejt.
Szó se róla, az Operation Whirlwind tényleg kiváló játéknak számított a maga idejében, éppencsak ennek méltatását nem a Penthouse lapjaitól várta az ember.
Forrás: Penthouse 1983/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Nagyjából így nézett ki 1995 csúcs gamergépe. No persze nem a fenti képre gondolok, hiszen azt sok-sok órán keresztül renderelte egy még több memóriával ellátott munkagép...
Forrás: Computer Player 1995/04. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
Ha hiszed, ha nem, a Wico otthoni joystickjei nem képviselték azt a minőséget, amit a cég játéktermi irányítói tudtak...
Forrás: Big K 1984/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella