Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Star Truck? Hogy mi? Star Trek? Nem, nem hallottunk róla soha. Nem, a kezelőfelületet tervező grafikus sem látta soha a LCARS rendszert. Micsoda kérdés ez?!

Forrás: Computer Games Strategy Plus 1991/12. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

1983-ban a Commodore még mindent megtett azért, hogy gépeit elsősorban az amerikai üzleti szegmens lássa vonzónak. Nem kétlem, hogy a Mac megjelenéséig voltak is sikereik, de aztán szerencsére kiderült, hogy az európai játékpiac számára még vonzóbb platform az olcsó számítógép, és a Sinclair-vezetéstől eltérően ők szépen fókuszt is váltottak.


Forrás: Commander 1983/08. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A No One Can Stop Mr. Domino egy fantasztikus, és ami ma már talán még értékesebb, kifejezetten eredeti játék volt, ami a versenyjátékok száguldását kapcsolta össze egy taktikus puzzle-játék kihívásaival. Sajnos az Artdink egyedi alkotása még Japánban sem lett igazán sikeres, így abból a hátizsákból ma már sajnálatosan kevés darab létezhet.

Forrás: Dengeki PlayStation #064. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Bár nagyjából egyszerre születtek, a C és a PASCAL programozási nyelvek teljesen más pályát futottak be. A ’70-es évek az utóbbiról szóltak, aztán mintegy varázsütésre, ahogy beköszöntött 1980, úgy nyert a C hónapról hónapra egyre több felhasználót, és az évtized végére szinte teljesen ki is szorította vetélytársát.

Amúgy az Idris operációs rendszer is sajátos, a többiekétől igencsak eltérő életpályát követett: ez egyetlen pillanatig sem volt igazán sikeres.

Forrás: BYTE 1980/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Bár az erős túlzás, hogy Ed Annunziata volt az Ecco the Dolphin fejlesztője, az biztos, hogy az alapötlet tőle származott, és hogy a magyar Novotrade stúdió munkáját is ő felügyelte.

Szintén említésre érdemes a figyelmet megragadó, ráadásul informatív hirdetés: a Mega Drive idején kétségtelenül a Sega volt az amerikai videojáték-marketing éllovasa, és jelentős részben ennek köszönhetően a konzol ezen a piacon éveken keresztül le tudta győzni a SNES-t.

Forrás: Electronic Gaming Monthly #043. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A Sinclair számítógépeit, így a ZX81-et a Timex forgalmazta az Egyesült Államokban. A fekete-fehér grafikájú, hangok kiadására nem képes számítógépet természetesen az árával hirdették: mivel ez volt Amerika első, száz dollár alatt elérhető komplett gépe, a marketing erre támaszkodott.

A Timex 1000 ráadásul kicsit jobb gép is volt, mint a ZX81: itt megduplázták a rendszermemóriát, így 1 KB helyett két teljes kilobyte RAM volt a gépben!


Forrás: Videogaming Illustrated 1983/04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Az Argonaut által tervezett Super FX 1 chip segítségével SNES-en is beköszöntött a poligonkorszak. Igaz, ez még nem a poligongazdag korszak volt és a gép még így kiegészítve is csak lassan birkózott meg a számítási feladatokkal, így aztán a Vortex is lomha volt. Így aztán hiába volt igen menő alakváltó robotja, három hónappal az első PlayStation megjelenése előtt már finoman szólva sem tudta lenyűgözni a világot.

Forrás: Hyper 1994/10. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Micsoda világépítés zajlik itt kérem szépen! Ki gondolta volna, hogy az Antiriad egy aktív vulkánban játszódik, és hogy a pályák kialakítása ezt igényesen türközi is?

Forrás: Zzap! 64 1986/12. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Ha lehet hinni a forrásmegjelölésnek, ezt a remek atomháborús jótanácsot az Amerikai Energiaügyi Minisztérium egy prospektusa tartalmazta. Bár a témához nem értek különösebben, valahogy nehezemre esik elhinni, hogy a sekély kotorék fedél nélkül is jó 95%-os védelmet biztosítana a radioaktív sugárzás ellen.

Igaz persze, hogy én, afféle nukleáris amatőrként nem számoltam az uránpor rendszeres lerázogatásával; ez a csaknem tökéletes tisztaságot jelentő lépés talán tényleg megteremti a biztonság buborékját, ahol két babkonzerv és egy kövér demizson gin társaságában lehet a rádiódiszkóra partizni.


Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Az első jelző, ami erről a joystickről az eszembe jutott tényleg a professzionális volt...

Forrás: Videogaming Illustrated 1983/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.