Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
A fasiszta propaganda-festő Gino Boccasile által készített, a Pearl Harbor elleni támadást, illetve az HMS Prince of Wales elsüllyesztését ünneplő festmény, illetve az Electronic Arts által terjesztett Budokan európai dobozképe. Mit mondjak, talán szerencsésebb ihletőt is választhatott volna David John Rowe, a játék grafikusa...
Forrás: Video Games Densetsu. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
1998. augusztus 4. Az id Software kibéreli a napra a híres Texas Motorplex gyorsulási versenypályát, és kihívja egy kis barátságos versengésre a 3D Realms szintén autómániás gárdáját. A képen a két cégvezér első futama látható: John Carmack a napi rekordot beállító Ferrari F40-ben ül, mögötte pedig hármas rajtszámmal George Broussard a fehér Porsche 911 Custom Turbót vezeti.
Forrás: 3D Realms. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A Zak McKracken and the Alien Mindbenders minden verziója minden régióban ugyanazt a Steve Purcell-festményt viselte borítóján. Az egyetlen kivételt a Fujitsu FM Towns számítógépekre készült, természetesen csak Japánban megjelent változat jelenti, amely a mellékelt, nem kevéssé elmebeteg borítót kapta. A kép Hikaru Yuzuki alkotása, aki többek közt olyan játékok grafikusa és/vagy karaktertervezője volt, mint a Virgin Dream vagy a Love Quest. És igen, ezek pont olyan játékok, mint amilyenre a címek alapján tippelnél...
Forrás: Moby Games. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Egy kizárólag postai megrendelésekkel működő amerikai számítógépes bolt tipikus kínálata 1983 júliusából. Ekkor egy dollár 46 forintot ért, azóta pedig csaknem pontosan 3000 százalékos volt a forintot ért infláció – vagyis a katalógusban látott árakat nagyjából 1380-nal kell beszorozni, hogy körülbelüli mai forintértéküket megkapjuk. Ez persze még mindig nem ad pontos képet arról, hogy mennyire is számított drágának vagy épp olcsónak egy átlagos amerikai család számára egy játék vagy egy mikroszámítógép, de abban majdnem biztos vagyok, hogy a Commodore 64 a maga 369 dolláros árával akkor még nem letett tömegtermék.
Forrás: Compute!’s Gazette 1983/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Életképek a hetedik West Coast Computer Faire-ről. A rendezvényt 1982 tavaszán tartották San Franciscóban. Ami a játékokat illeti, az itt debütáló Ultima II volt a kiállítás sztárja, bár ahogy a bal felső kép mutatja, az akkor már három éves, kitalálható tartalmú Super Invaderrel is lehetett csalogatni a látogatókat.
Forrás: 2 Warps to Neptune. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Ez nem egy szabadon kipróbálható játékterem, hanem a Sega japán központjának bemutatóterme 1969-ben. A kísérőszöveg szerint ekkor a cégnek 63 helyi kirendeltsége, valamint 300, autóval közlekedő ügynöke volt. A kép előterében látható Super Skill Diga gép a később jenmilliárdokat termelő UFO Catcher-széria elődje volt. Ezekben az automatákban a fizikai jutalmat egy irányítható kampóval vagy daruszerűséggel lehet megfogni és kiemelni; persze csak akkor, ha nincs kicsit leragasztva a fránya ajándék...
Forrás: Twitter. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A Heavy Unit eredetileg a Kaneko 1988-as játéktermi shoot ’em upja volt, amit a Toho adott ki PC Engine-re és Mega Drive-ra. Előbbi verziót az Inter State, az itt reklámozott második kiadást pedig a Funari portolta. Bár a csapat remek munkát végzett, sajnos maga a játék egy elég felejthető horizontális shooter, amelynek a legjobb pillanatai azok, amikor kis vadászgépünkkel sikerül átalakulni a címlapon és a reklámon is főhelyen prezentált mechává. Sajnos azonban elég néhány találat, és a BioInferno nevű tekintélyes gép páncélja semmivé enyészik, és mi ismét a koszlott repülő pilótafülkéjében találjuk magunkat...
Forrás: BEEP! Mega Drive 1989/11. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A Sears áruházlánc karácsonyi katalógusai évtizedeken át jelentették az újdonságok legjobb tárházát az ajándékozni vágyó amerikai szülők számára. Az általában 500-600 oldalas kötet millió ötlettel rendelkezett minden elképzelhető kategóriában. A mellékelt oldal az 1970-es katalógusból származik.
És hogy ennek mi köze a videojátékokhoz? Vessük szemeinket a hármas számú termékre, amit a Sears marketingesei Dice Cube Puzzle néven ismertettek, pedig hivatalosan Chaotic Cube volt az eszköz neve. Legalábbis Amerikában; ez ugyanis a Nintendo által még a videojáték-korszakuk előtt gyártott Challenge Dice nevű puzzle licenszelt verziója volt.
A játékos feladata az, hogy az összesen 21 rudat bedugja a műanyag kockába. Mivel a rudak eltérő hosszúságúak, és így blokkolhatják egymást, ez elég sok próbálkozást igényel, de mivel 12 eltérő megoldás létezik, előbb-utóbbi mindenki ki tud legalább egyet kísérletezni.
Forrás: WishBookWeb. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Az Ultravision Video Arcade System egy kilencinches tévével egybeépített konzol lett volna, amelyet, akár egy autó-akkumulátorról is lehetett volna energiával ellátni, így a marketingeseknek volt képe a „hordozható” jelzőt is ráaggatni. A masina végül sosem jelent meg, de a Condor Attack később legalább Atari 2600-on napvilágot látott (igaz, amilyen nyomorult lett, ennek nem sokan örültek).
A karatés illusztrációra viszont semmiféle magyarázatot nem találtam: ugye szerinted is egy véletlenül láthatatlan kőfalat megütő, szilánkosra tört bal kezét sirató harcos üvöltése látszik rajta?
Forrás: Electronic Fun with Computers & Games 1982/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A Famicom diadalévei. A 120 milliós országban minden hatodik emberre jutott egy eladott Famicom, így nem csoda, hogy a gép évekig hiánycikk volt. Az első kép Oszakában, a másik kettő Tokióban készült, 1986 végén, illetve 1987 elején; és a hardver mindenhol kifogyott, figyelmeztetnek a táblácskák.
Forrás: Mainichi. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A fejléckép forrása: waneella