Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A „nyaljunk be a hirdetőinknek” program keretei között a CGW még arról is rendszeresen megszavaztatta olvasóit, hogy melyik reklám tetszett nekik a legjobban. Mivel alig másfél évvel vagyunk a Terminator 2 mozipremierje után, az amúgy nem valami eredeti győztes kiléte vélhetően nem fog senkit meglepni.


Forrás: Computer Gaming World #108. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Ennél mondjuk sokkal frappánsabb is lehetett volna a második oldal szlogenje, de tény, ami tény: a Phantasy Star II kolosszális előrelépés volt a Master Systemre megjelent elődhöz képest, ráadásul olyan iszonyatos mennyiségű grindelés volt szükséges a végigjátszásához, hogy garantáltan hónapokig tartott, mire a több bolygón is végigvezető kaland végére értünk.

Forrás: Electronic Gaming Monthly #10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Az 8-track a hatvanas és a hetvenes évek domináns zenei adathordozója volt, uralmának csak az audiokazetták elterjedése vetett véget. Igaz, nem mindenki ebben a szabványban hitt, a nyolcvanas évek elején a piac kegyeiért vívott csatában rövid ideig küzdött a magnószalag is. Ez is mágnesezhető fóliát használt, és az igazi audiofilek szerint sokkal jobban szólt, mint egy aprócska magnókazetta. Lehet, hogy így is volt – mindenesetre a piac nem kért belőle, így a technológia igen hamar kipusztult, hiába nézett ki nagyszerűen például ez az orsós magnó, a Fostex A-8.

Noha ez a fajta magnószalag korabeli számítógépben sosem dolgozott, az 8-track bizony három hardverben is megjelent még a hetvenes évek végén; vagyis hát két és fél – az Exidy Sorcerer ugyanis csak az 8-track kazetták műanyag tokját használta, abba pakolták a mérnökök az érzékeny ROM-okat. A másik két masina az OMNI Entertainment System (ma talán konzolnak mondanánk, ami csak kvízjátékokat futtatott az 8-trackről), illetve a 40 kilónál is nehezebb Compucolor 8001 számítógép voltak.

Forrás: Vazetti. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Bár a Street Fighter II fantasztikus játék volt, Blankáékat az évek során temérdek módon sikerült megaláznia a Capcom pénzéhes licenszelési osztályának. Az egyik legszörnyűbb sebet a remek játék testén a Super Street Fighter II Turbo Amiga CD32-es és PC-s kiadásai ejtették, amelyek a mellékelt borítóval kerültek a boltokba.

Nem tudnám megnevezni az egyértelműen legborzasztóbb részletet a képen, de a sugárhajtású repülőként felszálló Blanka, a hasonlóan repülő, igen tömpe lábú, és, fogalmazzunk úgy, nem klasszikusan szép arcú Chun-Li, illetve a hús-bőr „hajjal” rendelkező Akuma is versengenek e címért. Esetleg a nyakától megfosztott, gerincsérültekre jellemző tartással felruházott Cammy, aki egy aszfalt-robbanás közelében próbál talpon maradni.


Forrás: Games Database. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Egy korabeli nyomtatott áramkör készítését ábrázoló nagyszerű fénykép, egy 1982-es cikkből, sajnos bármiféle leírás vagy komment nélkül.

Forrás: Electronic Fun with Computers and Games 1982/02. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Vannak olyan cikkek, amelyekből mind sokat tanulhatunk. A Game Boyra megjelent képregény-feldolgozás, az Asterix mellé született tippgyűjtemény is ilyen. Igaz, a játék végigjátszását tekintve semmi olyat nem nyújt, ami nem lenne amúgy is tök nyilvánvaló, de soha korábban nem született még írás, amely ennyi helyesírási hibát és magyartalan mondatot tartalmazott volna ilyen kevés karakterben.

Forrás: Club Nintendo Magazin 1993/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Bár a legtöbb Spectrum-játék borítója amúgy sem volt művészeti remekmű, néhány darab különösen sok kérdést vet fel. Ez a töprengésre késztető dobozkép is ilyen: vajon miért robbant fel a diszkós cipőt hordó béka ágyéka? Miért van farka az alkoholista orrú öregembernek, és ha már nála tartunk, miért akar cockney szavakkal egy számítógépes programot dicsérni?

Válaszok nincsenek; a Witch’s Cauldron őrzi titkait.


Forrás: VGJunk. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Sid Meier mutatja be Sid Meier legújabb portékáját, avagy a designer elmagyarázza a Silent Service működését.

Forrás: Computer Gaming World #026. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Minden idők egyik legocsmányabb hirdetése, amely a Nightbreed horrorfilm játékverzióját próbálta rásózni az európai PC-s játékosokra.

Forrás: Imgur. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

1982 sztárjai közül három mond sommás véleményt az épp terjedőben levő új hobbiról, a videojátékozásról.

Forrás: Videogaming Illustrated #02. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.