Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
A Commodore PET első amerikai bemutatkozása egy dallasi kiállításon zajlott le, és ahogy látszik, kellemesen alacsony árával és teljes felszereltségével azonnal az IT-sajtó egyik kedvence lett. Persze miután hosszú távon próbálta valaki használni a billentyűzetet, megváltozott a véleménye...
Forrás: BYTE 1977/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A nyolcvanas évek végének Japán egyik legismertebb sci-fi művésze Naiyuki Katou volt, aki megannyi anime és újság munkálatai mellett néha a játékvilágból is kapott megrendeléseket. A fenti egy kis válogatás a munkáiból – talán nem is kell külön mondani, hogy az angolul esetleg meg is jelent játékai mindig más, sokkal szimplább, felejthetőbb borítókat kaptak. A fenti képen tehát a következő japán kiadások láthatók: R-Type (MSX), Digan no Maseki (MSX), Super Aleste (SNES), Legion (PC Engine CD), Legend of the Galactic Heroes II: Space War Simulation (MSX).
Korábban a Guardic Gaiden kapcsán már találkoztunk a festővel.
Forrás: Video Games Densetsu. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Silent Hill városka részletes térképe az első Silent Hill alapján. Mivel a Konami nem mellékelt ilyen segédanyagot az első epizódhoz, a képet a rajongóknak kellett összeállítania. A művész egy bizonyos ThoRCX volt.
Forrás: DeviantArt. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Az amerikai Nintendo Power 1989 januári-februári száma.
A borító egy alaposan effektezett fénykép, amely természetesen a Zelda II-t próbálja realisztikusan ábrázolni; bár azt nem tudtam megfejteni, hogy Link egész pontosan miért is van halászhálóba gabalyodva. És azt sem, hogy a hős miként is lett nagyhirtelen jobbkezes...
Forrás: Nintendo Power #004. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Ha nagyon hunyorítunk, tulajdonképpen a számítógép majdnem úgy működik, mint az emberi idegrendszer, írja a BYTE magazin.
Forrás: BYTE 1978/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A Vic Viper űrhajó 1985-ben debütált a játéktermekben, és bár a Konami az utóbbi évtizedben nem sokat tett a Gradius-sorozatért (sem), 2010-ben legalább ezzel a negyedszázados jubileumi festménnyel megünnepelték a születésnapot.
Forrás: VGJunk. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Egy meglepően igényes hardverreklám 1993 végéről. A következő hónapokban az Intel már az első Pentiumokat fogja hasonlóképp hirdetni.
Forrás: Edge #003. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A dél-koreai Game Champ magazin 1998 januári száma.
A borítón a fiatal Leona és nevelőapja, Heidern kapták a főszerepet, természetesen a The King of Fighters ’97-ből. A karakterek rajzait Shinkiro készítette. A magazin ezen száma a címlapon hirdette a „Pretty Girl Fighter Data Book” nevű cikket, ami nem volt más, mint egy sereg női karakter gyűjteménye random választott verekedős játékokból, 20 oldalon keresztül.
Forrás: Game Champ #1998/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A Taito NES-játékai a kiadó saját bevallása szerint Cserenkov-sugárzással sterilizálják a játékosokat.
Forrás: Game Informer #008. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
1) Igen, a Core Design fejlesztői 1990-ben úgy döntöttek, hogy a világnak borzasztó nagy szüksége van egy City Connection-klónra, és ennek alapján tervezték meg autós platformjátékukat.
2) Igen, a játék tényleg az abszolút értelmetlen, és még a szóviccek közismerten alacsony átlagos szintjét sem megütő CarVup címet viseli.
3) Nem, nem csak neked ugrott be a hirdetés alapján a Verdák animációs film logója.
Forrás: Zero #15. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella