Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Az 1927-ben gyártott Hermes 2000 írógép, amelyen a Neurománc megszületett. William Gibson és felesége a nyolcvanas évek elején olyan szegények voltak, hogy nem tudtak az írónak profi szövegszerkesztőt vásárolni, és csak ez a nagypapától örökölt eszköz volt kéznél.
Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A háttérben látható rajz, illetve a lovag-sárkány küzdelem közti minőségi kontraszt mellett két dologra érdemes figyelni az Archon e reklámjával kapcsolatatban: egyfelől az Ariolasoft logóra, amit az magyaráz, hogy ez a német cég volt az Electronic Arts – illetve az Activision és a Brøderbund – európai disztribútora, mielőtt a cég létrehozta volna saját képviseletét a kontinensen. A másik furcsaság a kiemelt idézettel kapcsolatos: a sok dicséret és szimpla marhaság (kalandelemek az Archonban?!) mellett bizony negatívumokat is tartalmaz.
Forrás: Atari User #02. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Az arénával nem rendelkező Arena, az első Elder Scrolls-játék ismertetője az 576 KByte-ból. Bár magáról a játékról nem sokat szólt, és persze az 58%-os kihívás-értékelés sem védhető, kedvcsináló gyanánt mindenképpen jól működött e cikk. Még akkor is, ha a leírtakkal ellentétben ez nem a fejlesztőstúdió második, hanem 21. játéka volt...
Forrás: 576 KByte 1993/04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Mielőtt az üzenetrögzító szót feltalálta volna az emberiség, voltak kísérletek más kifejezések meghonosítására is...
Forrás: Playboy 1974/02. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A japán játékmagazinok más struktúra szerint dolgoznak, mint a nyugati lapok: a tesztek alig pár sorosak, viszont a fontosabb játékokról mind megjelenés előtt, mind azt követően akár több tucatnyi alkalommal írnak. A legapróbb részletek alapján, harmadlagos fontosságú karakterek screenshotjai alapján is simán készülhet többoldalas „előzetes”, a premiert követően pedig minden titok, taktika és érdekesség külön keretes írást vagy képsorozatot érdemel ki. A mellékelt kétoldalas cikk is egy ilyen, számunkra talán kaotikusnak tűnő elő-bemutató a Gunstar Heroesról, amelyben békésen elfér néhány főellenfél ismertetése, a fegyverrendszer kivesézése, de még egy odaszúrás is a Super Famicomnak, hisz azon a gépen a Contra III a cikkíró (és a valóság) szerint sokkal ergyábban nézett ki, mint ez a nagyszerű Sega-remekmű.
Forrás: Dengeki Mega Drive #03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Cseppet sem véletlen, hogy idehaza kevesen ismerik a NES játékfelhozatalának tekintélyes részét: bár a konzol elérhető és viszonylag olcsó is volt Magyarországon, mivel nem lehetett (könnyen) másolni a programokat, kevesen engedhették meg maguknak a kísérletező jellegű játékvásárlást.
És bár a kártyák kibérlése lehetséges volt nem egy videotékában, ezekben az időkben rengeteg játék életútja követte azt a mintát, amit az itt hirdetett második Golgo 13-játék, a Mafat Conspiracy is. Nevezetesen: az eredeti japán megjelenést követően minimum fél évvel később érkezett a cenzúrázott amerikai kiadás – Európa pedig teljesen kimaradt a buliból.
Minden idők legrégebben futó mangasorozata (az első fejezet még 1968-ban jelent meg!) alapján két NES-játék született, mindkettő érdemes a figyelemre: korukat megelőző módon változatosak voltak (vezetős szakaszok, oldalnézetes akciórészek és FPS-jellegű mesterlövészes fejezetek váltották egymást), ráadásul fura módon rengeteg vér, dohányzás és erotika átcsúszott a máskor oly kíméletlen Nintendo-cenzorokon.
Forrás: Electronic Gaming Monthly #012. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A TurboGrafx-16 első éve fantasztikusan sikerült, és bár a legtöbb díjat a Legendary Axe nyerte, bőven akadtak még érdekes címek a felhozatalban.
Forrás: Electronic Gaming Monthly #012. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Bár én az objektíven megindokolhatónál jóval nagyobb rajongója vagyok a Lands of Lore-nak, az még nekem se jutna eszembe, hogy a szinkronnal próbáljam eladni. E hirdetés ráadásul elég félrevezető is, hisz a Patrick Stewart által alakított Richárd király úgy a játék tízedik percében kidől, és bizony az outróig nem is nagyon fogunk cseverészni vele...
Forrás: Electronic Entertainment #03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Amikor az első Mortal Kombat megjelent, Vinnie Jonest még csak erőszakos focistaként ismerte a világ – igaz, azt még ez sem magyarázza meg, hogy miért is az ő arcával próbálták eladni Nagy-Britanniában a játékot...
Forrás: Edge #05. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A Xain Soft (korábban Sein Soft, később Zain Soft) egyike volt azon pici japán kiadóknak, amelyek egy adott hardver iránti heves lelkesedésből jöttek létre, és a gép bukását követően ők is eltűntek. Esetünkben a platform az MSX volt, amelyre a cég 1984 és 1990 között tucatnyi, ma már jobbára elfeledett, de akkor kifejezetten ünnepelt programot adott ki. A hirdetés ezek közül kettőt ábrázol.
Fent látható a Mirai a maga szuperlátványos borítófestményével, illetve igen jól kiválogatott screenshotjaival – a játék 98%-a közel sem volt ilyen látványos.
Az alsó szekció a Super Tritornról szól; a magát lelkesen valós idejű szerepjátékként aposztrofáló programot ma a legtöbben talán akciójátéknak neveznék, amelyben fejlődik a hős néhány tulajdonsága.
Forrás: MSX Fan 1987/04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A fejléckép forrása: waneella